Konkoly-Thege Miklós,
Konkoly-Thege Miklós,
bölcseleti doktor, miniszteri tanácsos, csillagász, országgyűlési képviselő, a m. tudom. akadémia tiszteleti tagja s az országos meteorologiai és földmágnesességi intézet igazgatója, K. Th. Elek földbirtokos és Földváry Klára fia, született 1842. január 20-án Pesten; ugyanitt és Berlinben végezte a reáliskolát és az ötvenes évek végén Pesten az egyetemet (Kiskéry Tóth Lajos, újabb Spada Lajos házi nevelők vezetése mellett); mire 1860-tól Berlinben a mennyiségtan-természettudományi tárgyakat hallgatta, hol Dowe, Encke, Rose, Magnus és más nagyhirű professoroknak volt a tanítványa. 1861-ben nyert doktori oklevelet. Főtárgyai a csillagászat, physica és mathematica; 1864-ben letette még a hajóskapitányi s hajógépészeti vizsgát; épített magának egy yachtot, mely később egy töröknek birtokába került. 1867. ápr. 26., az akkori politikai áramlatnak engedve, Komárommegye aljegyzője lett; azonban a hivatalhoz nem volt kedve, arról csakhamar lemondott és kizárólag a csillagászati tanulmányoknak szentelte idejét. Anyanyelvén kívül németül, francziául, angolul, olaszul folyékonyan társalog. Tudományos működésének súlypontja az astrophysica terére esik és itt kiváló gyakorlati érzékének és ügyességének a műszerek szerkesztésében is nagy hasznát vette. Hogy a specral-analysist az égi testekre alkalmazza, ó-gyallai parkjában 1869-ben csillagvizsgálót állított, melyet nagy anyagi áldozattal és még nagyobb buzgósággal szerelt fel. Megfigyelései 1871-ben kezdődnek. A létező magán csillagvizsgálók közül a legtökéletesebben felszereltek egyike; csupán az égi testek spectrumának vizsgálatára körülbelől 25 darab különböző spectoscop és spectrograph van benne. Az üstökösök spectrum-megfigyelései számát tekintve, K. a külföldi megfigyelőket is túlszárnyalta. A hulló csillagok spectrumát is észlelte s említésre méltók rendszersen végzett hullócsillag- és napfolt-észlelései is. Számos műszert szerkesztett, igy egyebek között egy spectralcolorimetert, több csillagspectroscopot, egy spectrographot. Azonkívül a photographia terén is érdemes munkásságot fejtett ki. 1876. jún. 8. a m. tudom. akadémia levelező tagjának választotta (1884. jún. 5. tiszteletivé lett.) Tevékeny részt vett számos bel- és külföldi tudományos társulat működésében; ezen érdemeiért a londoni royal Astronomical Society, a liverpooli Astronomycal Society, az Association scientifique de France, az Astronomische Gesellschaft, a bécsi Photographische Gesellschaft és a bécsi Electrotechnischer Verein megválasztotta tagjának. A hazai csillagászat terén kifejtett tevékenysége elismeréseül 1887-ben ő felsége a III. osztályú vaskorona-renddel tüntette ki. Nemkülönben tulajdonosa a tudományért és művészetért adományozott nagy éremnek, a Mária Terézia arany-éremnek, a Voigtländer-féle s egyéb kiállítási aranyéremnek és díszokmánynak. 1890. szept. 19. óta a meteorologiai intézet igazgatója. Ez intézetnél különösen az által szerzett érdemeket, hogy azt szűk köréből kiemelte és további fejlődésének alapját megvetette. 1896-ban ministeri tanácsosi czímet kapott. E mellett kitejedt birtokain gazdálkodik. A zenét is művésziesen kezeli. 1896-ban szabadelvű programmal Tatán (Komárommegyében) választatott meg országgyűlési képviselőnek; a közlekedési bizottságnak tagja. Az időprognosis távirati terjesztését az egész országban ő szervezte, továbbá kezdeményezte a synoptikus térképek kiadását és az ó-gyallai observatoriumot sok registráló műszer felállítása által központi observatorium rangjára emelte. Az intézet újjászervezését olyképen hajtotta végre, hogy működési ágak szerint külön osztályokat létesített. Legújabban az ó-gyallai csillagvizsgálót a magyar államnak ajándékozta, de megmaradt igazgatójának.
Czikkei a Természetben (1871. A csillagászat érdekében, Éjszakai fény, Venus saját világításáról, Az Encke-féle üstökös. A 115. Asteroida, 1872. Különös fénytani tünemény, Az idő meghatározásáról, Ritka szép csillaghullás, 1873. Az üstökösről, A Biela-üstökös feltalálása, Tapogatódzás az időjárás valódi oka körül, Új szerkezetű hajtómű, A világrendszer támadásáról, Delejességi észleletek az ó-gyallai csillagda részéről, Az 1871. decz. 12. napfogyatkozás észlelésének eredménye, A hullócsillagok észlelése Ó-Gyallán. Nevezetesebb csillagdák); a Természettud. Közlönyben (1871. Különös tünemény napnyugtakor, 1873. Egy meteor maradványa, 1877. Hullócsillagok 1874–76-ban, 1878. Csillag-physikai observatorium Postdamban, 1882. A világ legelső optikai intézete, 1883. Astrophysikai megfigyelések és napfoltok megfigyelése Ó-Gyallán, A reverzió spektroszkóp, Hullócsillagok megfigyelése 1882-ben, Új alakú spektroszkóp; Az üstökösökről; A herényi observatorium megfigyelései); Népt. Lapjában (1872. Különös fénytani tünemény); a M. tudom. Akadémiai Értesítőben (1874. Az ó-gyallai observatoriumon tett észleletek leírása); a Fővárosi Lapokban (1876. 174. sz. A Vág vizén); a Pallas Nagy Lexikonában a csillagászati részt írta; továbbá különböző értekezései az Astrophysica terén 1870-től a következő külföldi folyóiratokban: a bécsi cs. akadémia kiadványában (Ueber das Objectivprisma és Versuche mit der Hydroxylamin), Astronomische Nachrichten u. Observatory, Royal Astronom. Society iratai, Wochenblatt für Astronomie und Mechanik, Photographische Correspondenz.
Munkái:
1. Az ó-gyallai csillagda leírása s abban történt napfoltok észlelete, néhány spectroscopicus észlelés töredékeivel. 1872 és 1873. Budapest, 1874. Három táblával. (Értek. a mathem. tud. kör. III. 2.)
2. Csillagászati megfigyeléseim 1874. és 1875-ben. 3. tábl. U. ott, 1876. (Ért. a math. t. kör. IV. 4.)
3. Napfoltok megfigyelése az ó-gyallai csillagdában, egy tábl. Ugyanott, 1876. (Értekezések a math. tud. kör. IV. 5.)
4. A napfoltok és napfelületének kinézése 1876–1881-ig. Képtáblákkal. U. ott, 1877–82. (Ért. a mathem. tudom. kör. V. 9., VI. 9., VII. 4., 13., IX. 4.)
5. A teljes holdfogyatkozás 1877. febr. 27. (Borelli) 1. sz. üstökös színképének megfigyelése az ó-gyallai csillagdán. U. ott, 1877. (Ért. a math. t. kör. V. 8.)
6. 160 álló csillag szinképe. Megfigyeltetett az ó-gyallai csillagdán 1876-ban. U. ott, 1877. (Ért. a math. t. kör. V. 10.)
7. Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1871–1882. U. ott, 1877–83. (ért. a math. t. kör. VI. 1., 2., 8., VII. 3., 11., VIII. 5., IX. 6., X. 3.)
8. Mercur átvonulása a nap előtt. Megfigyeltetett az ó-gyallai csillagdán, 1878. máj. 6. U. ott, 1878. (Ért. a math. tud. kör. VI. 10.)
9. Mars felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagdán az 1877. oppositio után, 1 tábla rajz. U. ott, 1879. (Ért. a math. t. kör. VII. 1.)
10. Álló csillagok szinképének mappirozása. Uj módszer a csillagok szinképét könnyen megfigyelhetni. U. ott, 1879. (Ért. a math. t. kör. VII. 2.)
11. Beobachtungen angestelt am astrophysikalischen Observatorium in Ó-Gyalla. Halle, 1879–95. XVIII. köt.)
12. Annalen der Sternwarte in Ó-Gyalla, I–VIII. Band (VIII. Spectroscopische Durchmusterung des südlichen Himmels von O° bis –15° Declination) IX., X. Halle. (Összesen 133 ív.)
13. Spectroscopicus megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. Bpest, 1880. (Ért. a math. t. kör. VII. 7.)
14. Hulló csillagok raditió pontjai. Levezetve a magyar korona területén tett megfigyelésekből 1871-től 1878 végéig. U. ott 1880. (Ért. a math. tud. kör. VII. 12.)
15. Jupiter és Mars physikájához. 1879. 3 tábla rajz. U. ott, 1880. (Ért. a math. t. kör. VII. 14.)
16. Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1880 és 1881–84-ben. U. ott, 1880–1885. Rajztáblákkal. (Ért. a math. t. kör. VIII. 1., IX. 1., X. 2., 11., XI. 1., XII. 2.)
17. Adatok Jupiter physikájához 1880-ban. U. ott, 1881. (Ért. a math. t. kör. VII, 2.)
18. Napfoltok megfigyelése 1880-ban és 1382 napfolt micrometrikus mérése. Két tábla rajz. U. ott, 1881. (Ért. a math. tud. kör. VIII. 4.)
19. Csillagászati megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1881–83-ban. U. ott, 1881–84-ben. (Ért. a math. tud. kör VIII. 6., IX. 5., X. 5., XI. 7.)
20. 102 hullócsillag kisugárzó pont levezetve 518 megfigyelésből, melyek a magyar korona területén 1879–80-ban tétettek. U. ott, 1881. (Ért. a math. tud. kör. VIII. 7.)
21. Új villámzáró vagy nyitó készülék normál-órán és a Jurgensen-féle óraszerkezet. 1 képtábla. U. ott, 1881. (Ért. a math. t. kör. VIII. 8.)
22. Adatok Jupiter és Mars physikájához az 1881-ki megfigyelésből. 3. tábl, U. ott, 1882. (Ért. a math. t. kör. IX. 7.)
23. Az üstökösök vegytani alkotása. U. ott, 1882. (Ért. a math. t. kör. IX. 8.)
24. Egy új reversio spectroscop s annak használata. 1 tábl. U. ott, 1883. (Ért. a math. t. kör. X. 4.)
25. Néhány szó az üstökösök vegytani alkotásáról. Összehasonlítva a meteoritekkel. U. ott, 1883. (Értk. a math. t. kör. X. 6.)
26. Egy uj szerkezetű spectorscop. 1 tábl. U. ott, 1883. (Ért. a math. t. kör. X. 7.)
27. Anleitung zur Anstellung astronomischer Beobachtungen. Braunschweig. 1883. 345 ábrával.
28. A nap felületének megfigyelése 1882–83-ban az ó-gyallai csillagdán. Bpest, 1883–84. (Ért. a math. t. kör. X. 1., XI. 2.)
29. Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1883-ban és azok 47 kisugárzó pontjának levezetése. U. ott, 1884. (Ért. a math. tud. kör. XI. 3.)
30. 615 állócsillag spectruma. A déli öv átkutatásának első része 0°-tól 15°-ig (Hora 12–2.) U. ott, 1884–85. (Ért. amath. t. köz. XI. 4. XII. 5.)
31. Előleges vizsgálatok néhány szénhidrogén-gáz spectrumán spectralphotometerrel. 3 tábl. és 2 fametszet. U. ott, 1884. (Ért. a math. t. kör. XI. 8.)
32. Anleitung zur Anstellung astronomischer Beobachtungen. Braunschweig, 1885.
33. A napfoltok és nap felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. Egy fametszet. Bpest, 1885. (Ért. a math. t. kör. XII. 1.)
34. Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1884-ben 26 radiatio-ponttal. U. ott, 1885. (Ért. a math. t. kör. XII. 4.)
35. A napfoltok gyorsasága 1872-től 1884 végeig. Az ó-gyallai megfigyelésekből s azok összehasonlításával s részben kiegészítésével, a zürichi megfigyelésekkel. 2. kőny. tábl. U. ott, 1885. (Ért. a math. t. kör. XII. 6.)
36. Adatok Jupiter physikájához. Az 1883–84. oppositióból. 2 tábl. U. ott, 1885. (Ért. a math. t. ör. XII. 7.)
37. Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1885-ben. U. ott, 1886. (Ért. a math. t. kör. XIII. 2.)
38. Az égitestek fizikai alkotásáról. U. ott, 1886. (Természettudományi előadások gyűjteménye 54.)
39. 855 állócsillag spectruma. A déli öv átkutatásának III. része 0°-tól 15°-ig. U. ott, 1887. (Ért. a math. t. kör. XIII. 3.)
40. Praktische Anleitung zur Himmelsphotographie nebst einer korzgefassten Anleitung zur modernen photographischen Operation und der Spectralphotographie im Cabinet. Mit 218 Textabbildungen. Halle a. S., 1887. (A Himmelsphotographie cz. része a Trewendt-féle nagy természettud. Encyclopediának).
41. Handbuch f. Spektroscopiker im Cabinet u. am. Fernrohr. Praktische Winke für Anfänger auf dem Gebiete der Spectralanalyse. U. ott, 1890.
42. Bevezetés a fotographozásba. Útmutatásul kezdő műkedvelőknek. Bpest, 1891.
43. A m. kir. országos meteorológiai intézet pavillonjának magyarázattal ellátott catalogusa. U. ott, 1896.
Zeneművei zongorára: Dinom, dánom csárdás. Buda, 1860., Szegény paraszt, népies csárdás. Pest, 1860., Ürge csárdás, Pest, 1864., Több is veszett Mohácsnál és Helyre Kati. Bécs.; Bach Sebestyén E moll fugájának átirata zongorára; 4 Lieder von G. Saphir für mittlere Stimme; Nyitány Jókai Mór Milton czímű szomorujátékához.
Magyarország és a Nagyvilág 1874. 25. sz. (K. és az ó-gyallai observatorium).
Közvélemény 1877. 91. sz.
Szinnyei Könyvészete.
Családi Lapja 1879. 2. sz. arczk.
M. Könyvészet 1887., 1890–91.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona X. 738. l. (Róna Zsigmond).
Időjárás 1879. 9. füz. (Az ó-gyallai csillagda és meteorológiai központi obszervatórium fejlődése 1871-től mostanig 14 ábrával).
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1897. 275. l.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
