kombinál | Magyar etimológiai szótár

Full text search

kombinál – ‘összekapcsol, összeállít, összeegyeztet’: a fényelektromosság és az interferencia elvét kombinálta találmányában; ‘‹játékban› az eshetőségeket számításba véve dönt’. – kombináció: ‘az elemek (változtatható) csoportosítása’: különféle színkombinációk; ‘az eshetőségek számításba vétele, az erre alapuló elképzelés ‹pl. sakkban›’. – kombinatív: ‘kombináción alapuló’; ‘a kombinálásban megnyilvánuló’: kombinatív tehetség.

Nemzetközi szócsalád a latin combinare, combinatum (‘egyesít’) igéből, amelynek elemei a con- (‘össze, együtt’) és a bini (‘kettesével’), értelme tehát ‘kettőből egyet alkot’. Lásd még bináris, kombájn, kombi, kombinát, kombiné.

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me