Sziszek
Sziszek (Sisak, Sissek), sz. kir. város Zágráb vármegyében, a Kulának a Szávába való ömlésénél, a járási szolgabirói hivatal, járásbiróság és közjegyzőség székhelye; van adóhivatala, pénzügyőrsége, fővámhivatala, államépítészeti és folyammérnöki hivatala, hitelbankja. Mint a Száván való hajózás végpontja és nevezetes vasúti állomás élénk forgalom központja. Lakóinak száma 1857. csak 3303 volt, 1891. már 6129, köztük 198 magyar, 357 német, 4677 horvát és szerb, 633 vend és 264 egyéb. A lakosok közt van 5463 róm kat., 324 gör. kel. és 316 izr. Élénk kereskedést űznek dongával, tüzelőfával, gabonával és boszniai terményekkel. Van vasúti és gőzhajóállomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Sz. helyén Segesta város állott, melyet Octavianus Kr. e. 35. elfoglalt és Siscia várát építette. Siscia a rómaiak legerősebb városai közé tartozott, mely Pannonia Savia székhelyévé lett. Kr. u. 303. Quirinus püspök székhelyévé lett, de a püspökség a népvándorlás alatt megszünt. Midőn a horvátok az országot elfoglalták, a horvát hercegek ide tették át székhelyüket. 1544. építtette a zágrábi káptalan a még ma is fennálló várat. A török uralom alatt Sz. sokat szenvedett; 1593 jun. 22. Hasszán pasa itt nagy vereséget szenvedett, de már aug. 24. elfoglalták a törökök a várost, kiket azonban Lenkovics György hadvezér 1594. elűzött. Sz. 1840. szabadalmas mezővárossá és 1874. szabad királyi várossá emeltetett.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
