Strucmadarak
Strucmadarak (állat, Struthionidae, l. a mellékelt képet), a futó madarak egyik családja. Fogak nélküli, lapos csőrü, jelentékeny nagyságu madarak, melyeknek szegycsontjuk alpos, paizsformáju s taraj nélküli. Szárnyaik csökevényesek, medencéjük zárt. Lábaik hosszuak, erősek és kétujjuak, amelyek közül a belső erősebb és nagyobb, mint a külső. Az ujjak rövid és tompa karmokkal fegyverzettek. Farkuk rövid, csökevényes. Az afrikai struc (Struthio camelus L.): a him - kivévén a szárnyak és fark fénylő fehér tollait - fekete; a nőstény szürkés-barna, piszkos-fehér szárny- és farktollakkal. Csőre szarusárga, nyaka vörös, combjai hússzinüek. Hossza 2 méter, magassága 2,5 m., súlya 75 kg., vagyis a legnagyobb jelenleg élő madár. Afrika és Nyugat-Ázsia sivatagjain családosan csapatokban él; gyorsabban szalad, mint a paripa, ugy hogy lóháton nagyon bajos utólérni. Különböző magnemüekkel táplálkozik, de a füvet és más növényi részt sem veti meg, sőt szükségben a rovarokat is megeszi. Gyomrába táplálékának összedarabolását elősegítendő mindenféle tárgyakat nyel le, ugy hogy boncolás alkalmával benne egész marék kavicsot, kagylóhéjat, sőt akárhányszor szeget és pénzt is találhatni, mint amely tárgyakat fogságban összeszedett. Földön, mélyedésben fészkel, ahová közösen mintegy 30 tojást raknak, amelyeket a nőstények nappal felváltva, éjjel pedig a himek költenek ki. Különben a tojások nappal akárhányszor egyedül a nap melegének vannak kitéve. 65 nap alatt kel ki. Egy-egy tojás, mely piszkos-fehér szinü, 14-15 cm. hosszu, 11-12 cm. széles és 1 1/2 kg. nehéz. 24 tyúktojás fér bele. Értékes tollai miatt nagyban pusztítják. Évenkint mintegy 7 millió frt értékü toll jön a kereskedésbe. Húsát és tojását a benszülöttek eszik, tojáshéját pedig tartóknak használják. Újabb időben a strucokat mesterségesen is tenyésztik. Először 1857. Algeriában próbálták meg, majd Madridban, Firenzében, Marseilleban keltettek ki fiatalokat. 1865-től kezdve pedig Fokföldön űzik tenyésztését nagyban, ahol több mint 32,000 drb madarat tartanak. - Amerikai S., l. Nandufélék; ausztrália S., l. Emu.
Struc (Struthio camelus).
Nandu (Rhea americana).
Kivi (Apteryx australis).
Kázuár (Casuarius galeatus).
A strucvadászat igen nehéz. Az arabok lóháton egész csapatokat felvernek, amelyek meg-megoszlanak s addig űzik a fáradt állatokat, míg azok összeesnek. A strucot szárnyainak és farkának pompás fedőtollaiért vadászszák, e tollak azonban ma a Keleten nagyobb becsben vannak mint Európában. A legjobb structollak É.-Afrika belsejéből kerülnek ki, ahol is a strucokat házi állatként tartják s hazsnálható tollaikat minden két évben háromszor kihúzgálják. Most a Fokföldön és Algériában nevelik a strucokat, a vad struc tolla azonban keresettebb és drágább. A testet borító tollak feketék a himnél és barnák a nősténynél, csak az evezőtollak és farkfedőtollak hófehérek, néha fekete szegélylyel vagy fekete véggel. A struc bőrét és zsírját egyaránt használják; a felnőtt struc húsa azonban kemény, fekete és ízetlen. Az európai állatvásárokra évente hoznak kisebb csapat afrikai strucot, s míg régebben többnyire a közönséges struc, most gyakrabban a Szomali-struc és csak ritkán a Damara-struc kerül hozzánk. A him ára körülbelül 800 korona, a nőstényé 700 korona. A strucokat salátával, kellel, zabbal, kukoricával és sárgarépával etetik. Apró csontoknak és porcogóknak az ételbe keverése szintén hasznosnak bizonyult.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
