Helytartótanács
Helytartótanács, m. kir. (Consilium Regium Locumtenentiale Hungaricum), a független magyar felelős minisztérium alakítása előtt Magyarországnak s kapcsolt részeinek fő politikai kormányszéke, politikai lefőbb kormányhatóság, mely által a király végrehajtó hatalmát közigazgatási ügyekben rendszerint gyakorolta. III. Károly király állította fel, s első szervezetét az 1723. XCVII.-CII. t.-c.-kel nyerte, melyet az 1741. XI. és 1791. XIV. megerősítettek s némi irányban kifejtettek. Az 1848. III. t.-c.-kel a H. teendői is a magyar minisztériumra mentek át (6. §); a 23. § jelesül a h. feloszlását rendelte el, ami a közbenjött események folytán tényleg csak 1867. következett be. A H. semmi udvari hivataltól, hanem a királyi tanács gyanánt egyenesen és közvetlenül a királytól függöt; felterjesztéseit az udvari kancellária utján egyenesen a királyhoz tette. A király pedig kegyelmes válaszait (resolutiones) ugyanily uton, az ügyek szerint vagy királyi leiratok, v. kir. rendelvények alakjában (aut per Pescriptum, aut per Decretum Regium) adta (intimálta). Hatásköre, miután Mária Terézia által Horvát,- Tót- és Dalmátországban felállított helytartóság eltöröltetett, s ezt az 1791. V. t.-c. megerősítette, az anyaországra és a kapcsolt részekre is kiterjedt. Hatásköréhez tartoztak különösen: 1. felügyelet, hogy az ország törvényei s akir. rendeletek kellően és mindenütt megtartassanak; 2. főfelügyelet a vármegyék fölött s a főispánok ellenőrzése; 3. az adóügyek; 4. a katonasági ügyek; 5. kegyes alapítványok s a vallásalapnak igazgatása; 6. nevelés- s tanulmányi ügy; 7. kül- és belkereskedési; 8. közlekedési ügy; 9. közgazdászati s iparügyek; 10. belbátorság, rendészet, egészségügy; 11. felügyelet a megyei házi pénztárak és vármegyékre és városokra bizott pénztárak felett; 12. az urbári ügy; 13. az örökös tartományok kormányzsékeivel közlendő ügyek; 14. általában véleményezés mindenre nézve, amit hasznosnak s a közjó érdekében elrendelendőnek vél. Határozatait a H. tanácsüléseiben szavazattöbbséggel hozta. A H. kebelében, s részint oldala mellett, részint alatta segédhivaltalok és többféle bizottmányok (bizottságok) voltak. Ilyenek: iktató, kiadó, levéltári hivatal, számvevőség, országos levéltár, országos pénztár, építészeti, postaigazgatósági, egyházi, tanulmányi, az adó- és katonai ügyekre nézve 1723. felállított tartományi bizottság (Commissariatus provincialis). A benső szervezet részleteit kir. utasítások szabályozták. Legfontosabb az 1801. évi utasítás.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
