Goa, 1. a portugál birtokok legnagyobbika K.-Indiában, a Ny-i parton a bombayí presidency részei közt. É-on Malvanig, D-en Karvarig nyulik 150 km. hosszuságban; K-felé a Ny-i Ghats a határai, szélessége tehát átlag 50 km., kivéve ott, ahol Belgaun angol város közeléig ér. Területe: 3270 km2 , lakóinak száma (1887) 494836. 1 km2 -re 138. part mellett a föld lapos és mocsáros, de beljebb csakhamar magasabb lesz és a Ghats felé már szép erdők takarják, amelyek közt számos patak siet a tenger felé. A főtermékek a rizs, a kókuszdió és só. A lakosok közt kevés az európai; nagyobb részük benszülött, keresztény; nyugodt és munkás nép.
2. G. (Vilha Nova de-) v. Pandsim, a portugálok indiai birtokainak fővárosa és érseki székhely K.-India Ny-i partján, 330 km.-nyire Bombaytől, a Mandavi és Margamon torkolata közti szigeten az é. sz. 15° 30' alatt, (1881) 8840 lak., jó kikötővel; kereskedelme mindamellett jelentéktelen; kókuszdió-olaj és korpa kivitelre szorítkozik. A várost, ámbár hanyatlóban van, több emlék ékesíti, ezek közül a jelentékenyebb Albuquerque szobra és a szép érseki székesegyház Xaveri szt. Ferencnek, India apostolának hült tetemeivel. Ámbár India partjain az angolok az uralkodók, a róm. katolikusok ügyeit G.-ból intézik. Az érsek 1886 óta «patriarcha ad honorem». A várost 1765. alapították. -
3. G. Velha (Ó-G.), az előbbitől 8 km.-nyire (1882 lak.), amelyet Albuquerque egy régi indiai város helyén 1510. alapított, most már csupa romokból áll, melyek közt elszórta vannak a korcsok kunyhói. Ó-G. alapítása után csakhamar magához ragadta Kalikut és más parti városok kereskedelmét, 1559. az alkirálynak és a kat. primásnak székhelyévé lett, nagyon meggazdagodott és megnépesedett (200000 körül volt a lakóinak száma); de ezzel együtt az erkölcsi romlottság is magas fokra emelkedett. Camoes az «aranyváros» büneit a Disparaater na India-ban ostorozván, szatirájáért a Molukki-szigetekre kellett számüzetésbe mennie. Fénye azonban nem sokáig tartott. 150 évi virágzás után éppen erkölcseinek romlottsága miatt gyors hanyatlásnak indult és a XVIII. sz.-ban a ragadós betegségek a lakosokat kivándorlásra és az uj G. megalapítására birták.