Erdészeti egyesület
Erdészeti egyesület. Az erdészettel foglalkozóknak az iránta érdeklődőknek, az erdészet ügyeinek előmozdítására törekvő egyesülete. Legtöbb ilyen van jelenleg a Német birodalomban és Ausztriában. Vannak birodalmi, országos és vidéki E.-ek. Magyarországon 1851. alakult meg a németajku «Ungarischer Fortsverein». Ennek működését, valamint az 1866 dec. 9. helyébe lépett «Országos Erdészeti Egyesületnek» megalakulását igy adja elő Tisza Lajos gr. az utóbbi egyesületnek 1886 dec. 12. tartott rendes közgyülésén: «Az 1851. alapított «Magyar Erdészeti Egyesület» bár eleinte kivált az erdészet érdekében nagy buzgóságot igyekezett is kifejteni, de idegenszerü iránya, német nyelven szerkesztett szakközlönye által nem volt képes az országban a maga és az általa felkarolt ügy iránt rokonszenvet ébreszteni, ugy hogy a 60-as évek elején a magyar erők mindinkább félrevonultak, s a magyar erdészeti irodalom uttörői: Divald Adolf (l. o.) és néhai Wagner Károly (a társulati német szakközlönytől különválva) az Erdészeti Lapokat megalapították. - Az ezen lap által életre hivott irányt ugy a magyar szakemberek, mint az Országos Gazdasági Egyesület magukévá tévén, mint nagyobb mérveket öltött a mozgalom, mely végeredményében az ugynevezett Magyar erdész, egyesület elárvulására és az Orsz. E. megalakulására vezetett. Ez utóbbi felszivta magába az előbbiből mindazt, ami abban életképes volt, mig a heterogén elemek teljesen kiváltak és félrevonultak, s az u. n. Magy. erd. egyl. mintegy 100 frt összes vagyonát és az 50-es évek kormánya által megerősített alapszabályait átengedvén az uj társulatnak, teljesen feloszlott». - Ama kapcsolat, mely a most virágzó O. E. Egyesületet a Magy. erd. egyesülettel összefüzi, szükségesnek tünteti fel, hogy az utóbbinak utolsó éveiről még egyet-mást elmondjunk. 1863. elnöke volt Eszterházy Pál hg., alelnökei Pálffy István gr. és Wessely József, titkára: Rowland Vilmos erdőmester.
Ez időtájban iránya hazafiasabb kezdett lenni, minek jele volt már az is, hogy 1864-ben az Erdészeti Lapok az egylet közlönyévé vált. 1866. választották meg Bedő Albertet (l. o.) az egyesület titkárának, kinek minden bizonynyal lényeges része volt az egyesület teljes megmagyarosítása- és átalakulásában. Az u. n. Magy. E. működésének megitélésére nézve érdekesek a Divald A. és Barta B. által az 1866 dec. 9. tartott beszédek (Erd. Lap. 1867. évf. 35 és k. l.). Az 1866 dec. 9. a Magy. Erd. Egyesület romjain megalakult Orsz. Erd. Egyesület első elnőke lőn Keglevich Béla gr., alelnökei Pálffy István gr. és Wagner Károly, titkára Bedő Albert; 1868. alelnöknek választatott Tisza Lajos, ki 1875. elnök lett, ugyanakkor alelnökök: Lipthay B. hr. és Wagner K., 1881. alelnökök: Bedő A. és Bánffy D. gr., titkár Horváth S., végre 1893. elnök Tisza Lajos gr., alelnökök Bedő A. és Bánffy Dezső gr., titkár Horváth Sándor. Az egyesület tagjainak száma (1893 szeptember havában) 1996; ezek közül 1 pártoló, 1 tiszteletbeli, 859 alapító és 1153 rendes tag. Az egyesület közlönye, az «Erdészeti Lapok» (l. o.). Az egyesület vagyonát 1893 szeptember havában következő értékek képezik: 1. alkotmány-utcai 10. sz. háromemeletes székháza, melynek értéke az építési számadások szerint 194165 frt; 2. értékpapir 54450 frt; 3. magánkötelezvényekkel biztosított alapítványi tőke 60748 frt 60 kr; leltári tárgyak 12011 frt; könyvtár 4500 frt. Az egyesület vagyona tehát készpénzban számítva kerek számban 325864 frt 60 krra tehető.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
