Diákflastrom
Diákflastrom (Emplastrum diachylon, ólmos flastrom). Az egyszerü ólmos flastrom (Empl. diach. simplex), a magyar gyógyszerkönyv szerint ugy készül, hogy 100 s. r. disznózsirt, 50 s. r. ólomoxid finom porával és kevés vizzel addig főznek, mig a flastrom képződése bevégződött. Az egyszerü ólmos D.-flastrom szürkés fehér, kissé törékeny, kevéssé ragadó tömeg, mely megmelegítve könnyen megolvad; lényegében zsirsavas ólomból áll. A disznózsir ugyanis főképen stearinsavas, palmitinsavas és olajsavas glicerilből áll. Az ólomoxid és a viz a főzéskor a zsirt elszappanosítják, stearinsavas, palmitinsavas és olajsavas ólom (flastrom), meg glicerilhidroxid (glicerin) képződnek. A közéletben oly gyakran használt D. nem ez, hanem az összetett ólmos flastrom (Empl. diach. compositum), mely a magy. gyógyszerkönyv szerint egyszerü ólmos flastrom, ammoniagyanta, közönséges terpentin, sárga viasz és fenyügyanta összeolvasztása utján készül. A flastromot a gyógyzsertárakban a kihülés után meggyurják és kis rudakká formálják (malaxálják). Sárgás szinü, kissé aromás szagu flastrom; jóval lágyabb az egyszerü flastromnál és eléggé ragadós. Házi gyógyszerül használatos, kelésekre és tályogok felnyitására. A felkent flastrom ugyanis a bőrre izgatólag és puhítólag hat, ugyhogy a bőrt áttörve a kelést megnyitja. Az ólmos flastromot már az ókorban is készítették, de mivel a flastromképződés lényegét nem ismerték, sok olyan műveleteket végeztek, amelyek utóbb feleslegesnek bizonyultak. A gyógyító hatást ugy vélték fokozni, hogy a flastrom közé különféle növények nedvét keverték. Ebből származott a készítmény neve is: «διαχυλϖν» görögül azt jelenti, hogy nedvekből (készült). A görög elnevezés eltorzítása révén keletkezett a magyar, általánosan használatos diákflastrom-elnevezés. A flastrom-képződés mivoltát Chevreul vizsgálatai alapján ismerjük. Érdekes, hogy Scheele svéd gyógyszerész és kémikus a glicerint a diák-flastrom készítése közben fedezte fel.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
