Csontfenésedés
Csontfenésedés, a csontnak elhalása a táplálására szolgáló nedvek és vér odajutásának megszünése következtében. Okai lehetnek: genyedő csonthártyagyuladás, csontvelőgyuladás, az erek eltömülése, sulyos fertőző bajok, minő a tifusz, szifilis. Az elhalt csontrészletet sequester-nek (l. ábra b) nevezik. Ez a többi részekre gyuladást előidéző ingerül szolgál s a körülötte keletkező gyuladás leválasztja azt az épen maradt csontrészletekről (elhatárolódás, demarcatio) ugy, hogy a sequester szabadon mozgóvá lesz. Az elhalt csontot uj csontképződés pótolja azáltal, hogy a csonthártya körülötte csontanyagot rak le mindaddig, mig a sequester tokba nem záródik. Ezen tok a csontláda (capsula sequestralis, l. ábra a), melyen kisebb-nagyobb rendetlen alaku nyilások maradnak a célból, hogy a csontláda belsejében képződött geny kifelé juthasson. E nyilások neve: kloaka. A csontláda ezen nyilásai a csontot fedő lágy részeken át a bőr nyilásaival közlekednek s ezeken át a vizsgáló kutaszszal meg lehet találni a kemény, fedetlen és mozgó sequestert. Mivel a sequester magától el nem távolodhatik, mindig műtéttel, azaz a láda felvésésével kell eltávolítani, mire azután teljes gyógyulás következik. A csontfenésedés egyik alakja a foszforgőzök tartós hatása által előidézett (gyufagyárban dolgozóknál) foszforos csontfene. (Csontüszök, Necrosis, Osteonecrosis.)
Csontláda
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
