Bizmut
Bizmut (Wismuth Bismutum, Markasita), kémiai elem, jele Bi, atómsulya 210. A fém-B.-ot ugy látszik, már a régiek is ismerték, és markasita-nak nevezték, de mivel a markasita névvel több ásványt jelöltek, nem lehet biztosan megállapítani, hogy melyik régi kémikus tett róla először említést. Mint a többiektől különböző fémről, határozottan Basilius Valentinus szól róla először. Paracelsus Wisemat-nak, Agricola meg Bisemutum-nak nevezte. A B. reakcióit Bergman állapitotta meg elsőnek. A természetben a B., habár ritkán, de szinállapotban is előfordul, gyakoribbak ércei: ilyenek B.-okker (B.-oxid Bi2O3) és a B.-fényle (B.-szulfid Bi2S3). A szin-B.-ot a kőzetből kiolvasztással kapják meg, mig érceit előbb pörkölik, majd a kapott oxidot szénnel redukálják. A tiszta B. vöröses fehér fényü elem, mely annyira törékeny, hogy mozsárban könnyen porrá törhető. Gyönyörü romboéderekben kristályosodik, amelyeknek élszöge közel 90°, ugy hogy majdnem kocka alakuak. Fs. 9.9, olvad. pontja 270° C. A megolvasztott B. a kihüléskor megmerevedik, és azután erősen kiterjed. Kémiai és fizikai sajátságaira nézve a pozitiv (fémek) és a negativ elemek (nem-fémek) között az átmenetet képezi. Vegyületeiben mint 3. vegyértékü pozitiv, és 5 vegyértékü negativ gyök szerepel. A levegőn közönséges hőmérséken semmit sem változik, magasabb hőmérséken azonban könnyen oxidálódik B.-oxiddá (Bi2O3). A híg sósav és kénsav a B.-ra, mint a hidrogénnal sokkalta kevésbbé pozitiv elemre nem hat. Salétromsav könnyen feloldja és B.-nitrát áll elő. A klórgáz, különösen a megmelegítéskor, könnyen kloriddá alakítja. Számos ötvényét iparilag felhasználják.
B. (termés) mint ásvány szép kristályokban igen ritka, sokkal gyakoribb toll-, hálóforma alakokban és dendritikusan, valamint szemcsésen és levelesen. Kristályai hatszöges rendszerbeliek romboédrikusak, rendesen torzultak vagy tökéletlen kiképződésüek. Két irányban (véglap és R-2) tökéletesen hasad; a hasadási alakok oktaéderre emlékeztetnek, azért tartották régebben a kristályait szabályos rendszerbelieknek. Vereses ezüstfehér, gyakran futtatva nem nyujtható. K. 2.5, fs. 9.6-9.8. A legerősebben mutatja a diamagnetizmus tüneményét. Könnyen olvad. Kobalt- és nikol ércteléreken terem, hazánkban nevezetesen Dobsinán. Sokkal több van Szászországban (Schneeberg, Annaberg, Marienberg), Csehországban (Joachimsthal), Hessenben (Bieber), Karintiában (Lölling), Angliában (Cornwall, Devonshire), Norvégiában (Modum), Svédországban (Broddbo, Dalekarlien). Az iparban a könnyen olvadó fémkeverékek előállítására használt B.-nak legnagyobb mennyisége termés B.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
