Alvás
Alvás (somnus), szervezetünknek az az állapota, melyben az öntudat éppen nem, vagy legfeljebb igen csekély fokban működik. Az egész idegrend- szer ingerlékenysége tetemesen megkisebbedett. Mély álomban a szellemi működés teljesen szünetel, a többi idegrendszer működése pedig tetemesen megcsökken. Alvás közben a szívverés rit- kább, a lélekzés lassubb és mélyebb. A pupilla (szembogár) lehetőleg szűk, a szemek fel- és lefelé vannak fordítva. A hasi zsigerek mozgása, az emésztőnedveket elválasztó mirigyek működése lehetőleg szünetel. Fokozódott szellemi vagy testi munkában kimerült emberek könnyen alszanak el, kiválóan könnyen nyugalomban vagy egyenletesen tartó ingerek behatása alatt. Hogy egyenletesen tartó monotón ingerek éppen úgy hatnak, mint a teljes csend és nyugalom, ennek tanubizonysága az a molnár, aki például nyugodtan alszik a malom egyenletesen tartó kelepelése alatt és fel- ébred, mihelyt a malom kereke megáll s a megszokott zaj megszünik. Kevéssel elalvás előtt bizonyos tárgyról helyesen gondolkodhatunk, de gondolatunkkal más tárgyra átmenni már felette nehezünkre esik s ha ezt még is megteszszük, újból egészen felébredünk. Épp úgy lehet az egész alvás közben is az álom csak részletes, lehet, hogy az alvót bizonyos hang igen könnyen kelti fel álmából. Igy az anya felébred, ha gyer- meke neszét hallja, holott különben elég jól és mélyen alszik. Ilyen részletes alvás az alvajárás, a holdkórosság - szomnambulizmus. A házfedelen járó ember ébren van a járást, a házban való tájékozottságot illetőleg, ellenben alszik arra a veszélyre vonatkozólag, melyben forog. Az alvó lovas is ébren van annyiban, hogy magát lova hátán fentartani képes, idegrendszere minden más tekintetben alszik. Mindezek célszerü módon használják bizonyos izmaikat, de az öntudatos akarat és észre- vevés befolyása nélkül. Az idegrendszer működésének csökkenését az izommozgás lehető szünetelése is kiséri alvás közben. A tudatos mozgások hiányoznak, bár az izmok állapotával járó izom- érzések esetleg mozgásokat váltanak ki; aki p. nem éppen nagyon mélyen alszik, alvás közben megváltoztatja helyzetét. Reflexmozgások igen gyakran fordulnak elő. De nemcsak reflexmozgá- sokat válthatnak ki külső behatások, hanem az ébredés felé jelentkező álmokat is befolyásolják. Az izmok lehető nyugalma, az elválasztó mirigyek, vesék, máj, s a többi mirigyes szervek működé- sének megcsökkent foka, mind azt eredményezik, hogy az anyagforgalom tetemesen meg van kiseb- bedve. Az anyagforgalom megkisebbedése a hőtermelés csökkenésével jár. Innen van az, hogy a test hőmérséke alvás közben egy egész C.°-kal alábbszáll. Az álom mélysége egyénenként igen különböző. A gyermek mélyebben és hosszasabban, 9-10 óráig, alszik, mig a felnőttnek mintegy 7-8 óráig tartó alvásra van csak szüksége. A csecsemő 10-28 órán át is alszik. Ugyanegy embernél is változik az álom mélysége alvás közben. Másfél óra mulva az álom legnagyobb mélységének 1/4-ére, 2 óra mulva 1/8-ára száll le. Az álom mélységét azzal a magassággal szokás mérni, melyből valamely fonálra erősitett sulynak esni kell, hogy esésekor támadt hangja az alvót felköltse. Az alvás okát egyfelől az agy működése közben abban felhalmozódott vegyi bomlástermékekben, másfelől az élenynek ébrenlétkor túlságos mértékben való elhasználásában keresik. Alvás közben a keringő vér a bomlástermékeket eltávolitja, s kellő mennyiségü oxigénnel is ellátja az idegrendszert.
2. A., selyemhernyóé. A selyemhernyó minden vedlést megelőzőleg, körülbelül 24 óráig nem eszik s mozdulatlanul marad helyzetében; a hernyó emez állapotát alvásnak nevezik. Alvás alatt a hernyót bolygatni nem szabad, s addig, míg a vedlésen át nem esett s fel nem ébredt, eperfaleveleket nem kell neki adni.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
