Alapalakzat, a geometriában egy sorozó térelemen, v. máris alapalakzaton, ill. az alapalakzat elemein levő egynemü térelemeknek (l. o.) összessége. A.-ok a következők: Első foku, v. egyméretű A.-ok: 1. a pontsor, az egy sugárban fekvő pontok összessége, keletkezik a pontnak sugaron való sorozásából; 2. a síksor, az egy sugárban fekvő (sugáron átmenő) síkok összessége, keletkezik a síknak sugáron való sorozásából; 3. a sugársor, .az egy síkban fekvő és egy ponton átmenő sugarak összessége, keletkezik a sugárnak az egymásban fekvő síkon és ponton való sorozásából. Másodfoku v. kétméretü A.-ok: 1. a pontsík, az egy síkban fekvő pontok összessége, keletkezik a pontnak síkon való sorozásából; 2. a síkpont, az egy pontban fekvő (ponton átmenő) síkok összessége, keletkezik a síknak ponton való sorozásából; 3. a sugársík, az egy síkban fekvő sugarak öszszessége, keletkezik a sugárnak síkon való sorozásából; 4. a sugárpont, az egy pontban fekvő (ponton átmenő) sugarak összessége keletkezik a sugárnak a ponton való sorozásából. Harmad foku vagy háromméretü A.-ok: 1. a ponttér, a tér pontjainak összessége, keletkezik a pontnak sugárponton v. síksoron való sorozásából; 2. a síktér, a tér síkjainak összessége, keletkezik a síknak sugársíkon, v. pontsoron való sorozásából. Negyedfoku v. négyméretü A. a sugártér, a tér sugarainak összessége, keletkezik a sugárnak pontsíkon v. síkponton való sorozásából.