Alacsony-Tátra,
Alacsony-Tátra, a Közép-Kárpátok csoportja, mely a liptói lapálytól délre, a Magas Tátrával szemben s vele párhuzamosan Ny-K-i irányban huzódik; határozottan kifejezett, hatalmas hegyláncolata a Felső-Garam és Vág egymással egyenközü völgyei közt Liptó és Zólyom megyék határán a Stureci nyeregtől (1010 m.) Ny-on (a Revucavölgy és Bisztrica-völgy által a Nagy-Fátrától s nevezetesen a Krizsnától elválasztva) K-nek tartva, Szepes és Gömör megyékbe is átnyulik egészen a Vernár-völgy és Garam-forrás közti Popova nyeregig (1056 m.), mely a gömöri, Érchegységtől választja el. Hossza K-Ny-i irányban 75 km., szélessége 25-30 km., a főgerinc szélessége 1-10 km. Rendkivül egységes tömegü hegység, hazánk legtömegesebb és legmagasabb hegységeinek egyike; nagy része rideg havasi vidék, főleg liptói lejtője. Mindkét oldalt egymással egészben véve párhuzamos számos keskeny völgy szeldeli s sok csermely öntözi; legnagyobb részét buja növésü sűrü erdőség borítja, északon túlnyomóan fenyvesek, délen bükkösök és tölgyesek; gerince nagyobbára havasi legelő, mely óriási területet foglal el s az enyhébb lejtőkön messzire lenyulik; csak a Gyömbér mutat zordabb sziklaképződményeket, de korántsem oly szaggatott, mint a Magas-Tátra. Közepe táján az Ördöglakodalma (Csertovica) nyereg (1236 m.), melyen az országút a Vág völgyéből a Boca-völgyön át a Bisztra, illetve Garam völgyébe visz át ketté osztja a hegységet. Nyugati felében a Prassiva (1754 m.) és Gyömbér (Djumbir 2045 m.) keleti felében a Papenica (1692 m.) és Királyhegy (Kralova hala, 1943 m.) csoportját különböztetik meg (l. azokat), amazok gránit és gnájsz, ezek melafirés augitporfirból épültek fel.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
