Érchegység. Magyarország ércekben gazdag, több hegycsoportjának neve. 1. Délmagyar-É. (Bánsági É., Krassói é.), Krassó-Szörény vármegyében a Szemenik-Plesuva hegységhez Ny-felől csatlakozó hegycsoport, mely D-en a Néra, É-on a Karas és Berzava völgyéig terül s Ny-felé a Néra és Karas lapályára ereszkedve, végső nyulványaival Kakova, Vrány és Fehértemplomig nyulik. A lapály felől hirtelen emelkedik s legmagasabb csucsa 1047 m. Oldalait s gerinceit rengeteg erdőségek fedik, melyek csak a bányahelységek közelében gyérülnek, Ny-i ágain előbb jó bor termett (Fehértemplom, Versec). A hegységet terjedelmes fensíkok s lapos medencék jellemzik, katlanforma süppedésekkel és töbörökkel tarkítva. Hozzátartozik az Aranyos-hegység (l .o.) és a Dognácskai-hegység (l. o.). Természeti szépségekben igen gazdag. 2. Erdélyi-É., a Bihar-hegységnek a Maros, Fehér-Kőrös és Aranyos közé eső csoportja, mely Ny-felé a hegyes-Drócsa hegységhez, É-on pedig a Bihar DK-i szárnyához csatlakozik. Határozott gerinc nélküli, hanem inkább rendszertelen csoportok tömegéből áll, festői természeti szépségekben gazdag hegység, melynek magassága az 1400 m. magasságot nem haladja meg. 4 főcsoportból áll, ezek a Kőrösbányai hegycsoport, a Csetrás (v. Nagyági) hegycsoport, a Zalathnai vagy Ompolymelléki és az Aranyosmelléki hegység. Geologiailag e hegycsoportok a kőzetek nagy változatossága által tünnek ki; É-i részében a kárpáti homokkő tulnyomó, D-felé eruptiv kőzetek uralkodnak. Ércekben való gazdagságáról Abrudbánya, Veres-patak, Zalatna, Offenbánya, Nagyág, Boica stb. tanuskodnak. V. ö. az említett 4 hegycsoport neve alatt. - 3. Gömör-Szepesi vagy Magyar-É., hazánknak egyik legnevezetesebb hegysége, Szepes, Gömör, Abauj-Torna és Borsod vmegyében. A hegység a Királyhegyből indul ki s É-on és K-en a Hernád, D-en a Sajó és Rima, Ny-on a Rima völgye által határoltatik. Magassága az 1500 m.-t. nem érti el, de nagy részében, különösen D- és K-felé, a 600 m.-t sem haladja meg. Főemelkedési vonala Nagy-Rőce vidékéről ÉK-re, majd K-re és DK-re vonul s ebben a legmagasabb csúcsok a Kohut (1411 m.), Sztolica (1480 m.), Tresznik (1398 m.), Dobsinától K-re a Babina (1278 m.), Szulyova hola (1258 m.), a rozsnyói Pozsálló (1290 m.), az Aranyasztal (1318 m.), a Pipityke (1226 m.) és Kloptanya (1155 m.). A hegység főbb csoportjai a Káposztafalvi hegység, a Hégény, a Ratkói, Rőcei, Rozsnyói, Szomolnok-Kassai, Tornai hegycsoportok és a Cserehát. L. ezeket.