Álalakuság

Full text search

Álalakuság (Pseudomorphismus, ásv.) Vannak kristályok, melyeknek alakja nem felel meg annak az anyagnak, mely őket alkotja. Találni p. hexaéder, oktaéder s pentagondodekaéder kristályokat limonitanyagból, de azok nem a limonit anyagát illetik meg, mert a limonit anyaga nem kristályosodik, hanem egy más ásványét, a piritét. Azok a kristályok eredetileg nem mint limonitkristályok képződtek, hanem mint piritkristályok. A legtöbbnek belsejében piritre lehet ismerni, melynek anyaga (vasszulfid) idő multával elváltozott; a vasszulfid kénje helyébe oxigén és viz lépett. A limonit tehát a vasszulfid lassú változásával képződött úgy, hogy a pirit eredeti alakja megmaradt. A limonit azokban a kristályokban álalakban van, azok a kristályok a limonit Á.-i, vagyis szeuádomorfózisai. Valahányszor valamely ásvány őt meg nem illető kristályalakban fordul elő, mindannyiszor azt mondjuk róla, hogy álalaku vagyis pszeudomorf, maga a tulajdonság pedig általánosítva az Á., pszeudomorfizmus. Az említett speciális esetben azt mondjuk, hogy a limonit pszeudomorf pirit után, mert a kristály alakjai a piritének felelnek meg és az anyag is eredetileg a pirité volt. A pszeudomorfózisokat legelőször Werner ismerte fel (némelyek Romé Delisle-nek tulajdonítják az első felismerés érdemét) és «Afterkristalle» névvel jelölte őket. A pszeudomorfózis megnevezés Haüy-től való (Traité de minéralogie T. I. Paris, 1801. 140. lap). Képződésükre nézve igen sokfélék lehetnek és noha eddig igen nagy számmal ismeretesek pszeudomorfózisok, képződési viszonyaik még sincsenek . tökéletesen . felderítve. Tanulmányozásukat nagyon megnehezíti az a körülmény, hogy ritkán találni átmeneti formákat, vagyis olyanokat, melyeknek anyaga részben még a régi. De meg némelyike ez A.-nak egyszerü folyamatok alapján könnyen magyarázható, mások ellenben azt mondhatni, hogy a legtöbb bonyolódott természetüek és nem igazítanak egykönnyen útba. Az utóbbi években igen sok történt e ikren, de sokkal több történhetett volna, ha a megfigyelések és vizsgálatok gazdagabb anyagra támaszkodhatnának. Az ilyen elváltozásban levő ásványok ugyanis nem lévén elég tetszetősek, sok gyüjtő régebben kevéssé vette őket tekintetbe és inkább félredobta, semhogy a gyüjteményben helyet adott volna nekik. Az elváltozás többnyire a krístály tökéletességének és szépségégének rovására történik, s azért is az amateur előtt becsét veszti. A képződés alapján legszokásosabb a pszeudomorfózisok következő osztályozása: 1 Elváltozás következtében létrejött pszeudomorfózisok; 2. kitöltés következtóben létrejött psz. Amazok megint lehetnek a) átalakulás folytán és b) eltolás folytán képződött pszeudomorfózisok. 1. Elváltozás következtében létrejött pszeudomorfózák azok, melyek az által képződtek, hogy az eredeti ásvány anyaga (ritkábban csak szerkezete l. alább paramorfózisok) megváltozott a nélkül, hogy az alak változást szenvedett volna. Ez elváltozáskor az eredeti anyagnak egy része gyakran még megmaradt, .akkor csak átalakulás történt, vagy pedig az egész eredeti anyag mással kicserélődött, akkor mintegy eltolatott, helyesebben talán kitolatott eredeti alakjából.
Az Á. közben három eset lehetséges. Az eredeti ásvány anyaga vagy veszitett alkatrészt, vagy felvett, vagy pedig egyidejüleg veszített és fel is vett alkatrészt. Az első eset (alkatrész-vesztés) a három közül a legritkább. Ilyen a réz A. kuprit után (oxigén-vesztés folytán), argentit pirargirit után (kénantimon-vesztés), a viliemit hemimorfit után (viz-vesztés) stb. A második eset (alkatrészfelvétel) már gyakoribb. Ilyen a malachit kuprit után (oxigén, széndioxid és viz felvétele), gipsz anhidrit után (viz felvétele), anglezit galenit után (oxigénfelvétel), kuprit réz után (oxigénfelvétel), pirit pirrhotin után (kénfelvétel), argentit ezüst etán (kénfelvétel) stb. A harmadik eset (alkatrészvesztés és felvétel) a leggyakoribb. Ilyen a limonit pirit után (kénvesztés, víz- és oxigénfelvétel), hematit pirit után (kénvesztés, oxigénfelvétel), galenit piromorfit után (oxigén-, klór és foszforsavvesztés, kénfelvétel), aragonit gipsz után (kénsav és vizvesztés, szénsavfelvétel), limonit sziderit után (szénsavvesztés, viz és oxigénfelvétel) stb. Amidőn az álkristály anyaga és az eredeti anyag között semmiféle közösség .nincs, olyan pszeudomorfózissal van dolgunk, melynek anyaga kitolta a formájából a régi anyagot és helyébe rakódott le az uj Az ilyen eltolás következtében képződött pszeumodorfózisokra példák a quarc gipsz után, quarc kalcit után steatit quarc után gipsz kősó után limonit kalcit után stb. Mig az előbbiek (az átalakulási Á.) képződését kémiai folyamatok elég egyszerüen magyarázzák meg, ezeket magyarázni nagyon bajos, mert csakis az eredménynyel állunk szemben, a képződés menetéről mit sem tudunk. Ez esetben azt kell feltételezni, hogy a víz, melyben különböző anyagok vannak feloldva, amint feloldja valamely kristály felületén az anyagot, helyébe rögtönösen mást rak le és kitölti a feloldott kristálymolekulák helyét. Az a guarc-pszeudomorfózis gipsz után például úgy képződhetett, hogy a kovasavat tartalmazó viz, amint feloldott a gipszkristályból egy keveset, rögtön lerakta annak helyére a kovasavat quarc alakjában; a feloldás és lerakás igen lassan folytatódott addig, mig az összes gipsz eltünt és quarccal cserélődött ki. A végtelen lassú folyamat lehet oka annak, hogy az eredeti alak megmarad, mely persze annál tökéletesebb, minél lassabban történt a feloldás és nyomban utána az új anyag lerakása.
2 Kitöltés következtében létrejött pszeudomorf alakok azok, melyek úgy képződtek, hogy valamely kristály üres lenyomatát vagy viz által kimosott üreg belsejét valamely más ásványi anyag töltötte ki és ilyenformán az amannak a kristályalakjában jelenik meg. Példa rá az agyag kocka alakban; melynek-az a magyarázata, hogy az agyagban kősókristályok képződtek, molyek viz által elmosatván, az üres alak megmaradt, hová idővel finom agyagiszap rakódott le, kitöltvén a kockaalakot. Ilyen továbbá a quarc fluorit után, a manganit, a piroluzit és a hematit kalcit után. Kenngott ajánlatára pleromorfózisok-nak is nevezik.
A pszeudomorf alakokhoz tartoznak még az ugynevezett paramorf és perimorf alakok is. Paramorfózisok az olyan átalakulási A.-ok, melyekben az eredeti ásvány anyaga nem változott meg, hanem csakis a szerkezete, a nélkül, hogy a külső kristályalak is változott volna. Csupán dimorf anyagoknál lehetséges. A megolvasztott kén egyhajlású tűkben kristályosodik, de bizonyos idő multán az egyhajlásu kén átalakul rombos kénné, a külső egyhajlásu alak megtartásával. Azt tartják, hogy az atomok más kristálymolekulákká alakultak, mint ahogyan előbb az egyhajlásu kénben voltak. Az ásványvilágban példa a paramorfózmusra a kalcitparamorfózis aragonit után, a disztén andaluzit után; az aragonit rombos oszlopos kristályaiban csupa apró hatszöges kalcitkristályokat találni. A paramorfózis megnevezés Scheerertől való. A perimorfózisok v. burkolás útján keletkezett álalakok tulajdonképen csakis tágasabb értelemben tartoznak ide, mert ezek nem egyebek, mint idegen kristályokat beburkoló ásványok, vagyis helyesebben inkrusztációk. De mert a külső burkoló anyag olyan kristályalakban látszik lenni, mely őt meg nem illeti, azért a psz.-hoz is vehetők; azután meg akárhányszor a burkoló ásvány megmarad az eredeti kristályalakban akkor is, midőn. a beburkolt ásvány anyaga valamely ok következtében eltünt. A perimorfózisok igen gyakoriak. Sokszor látni quarckristályokat apró stilbit, dezmin vagy apófillit kristályokkal sűrün beburkolva, vagy ortoklasz-kristályokat klorittal, fluorit-kristályokat quarccal, pirittel v. dolomittal cölesztin és kalcit kristályokat kvarccal, tetraédrit-kristályokat kalkopirittel stb. Ide számítható a kalcedon burok kalciton, szideriten és piromorfiten, a pszilomelan burok bariton stb. Az elősorolt pszeudomorf alakokon kivül Scheerer szerint (Ueber Afterkrystalle. Handwörterbuch der reinen und angewandten Chemie) még olyanok is volnának, amelyek ma már nem létező, tehát mintegy kihalt ásványfajok után képződtek. A lehetősége ennek az elmés gondolatnak nincs éppen kizárva, de eddig még semmiféle bizonyiték nem támogatja.
A pszeudomorf alakokon az eredeti kristály alakja néha olyan tökéletes, hogy az élszögek alig mutatnak egy kevés eltérést. Különösen nevezetesek e tekintetben a szerpentin Á.-ok olivin után, a malachit Á.-ok atakamit után. De a lapok sávozása és egyéb rajzok rajta sokszor szintén szépen megmaradnak, igy a liruonit Á.-okon pirit. után a steatit Á.-okon quarc után stb. Szerkezetük tömött, finom szemű vagy lehet rostos és leveles is, az utóbbi esetben a rostok és lemezek ritkán helyezkedték el egyenközüen. Találni azonban..egyenközü szerkezetüeket is, mi igen nevezetes jelenség, mert arra mutat, hogy a kristályban végbement változás nemcsak a külső alak megtartásában nyilvánul, de a belső-szerkezet megmaradásában is. Az ilyen Á.-okot hasonlóan orientáltaknak (homoax), a belső szerkezetben az eredetível meg nem egyezőket különbözően orientáltaknak (heteroax) nevezik. A. homoax Á.-ban -sokszor az eredeti krístály hasadási iránya .is észlelhető, sőt némelyiken a hasadás tökéletesebb, mint az eredeti kristályon. Jó példa homoax A.-re az uralit, melynek augit alakjában .egyenközüen elhelyezkedett amfibol rostokat, szálakat látni. Nemcsak kristályokon tapasztalható a pszeudomorfizmus, hanem kristályos tömegeken is, lévén azok is változásoknak. alávetve: Ilyenkor . a szerkezet árulja el az eredetet. Látni néha leveles aragonitot a gipsz hasadási lapjaival természetes, hogy ekkor az aragenit Á. gipsz után. Az. Á.-ok képződése, mint jelezve volt, nehezen követhető,. de sok esetben a mikroszkóp rámutat a változás egész menetére, sőt a kémiai folyamatról is ad némi felvilágosítást. A változás majd kivülről szabálytalanul, vagy szabályosan hatol befelé, majd pedig belülről kifelé. A legtöbb esetben a viz lehetett a változtató ágens, csek nagy ritkán találni olyanokat (vulkáni vidékeken), melyek képződésében a tűz olvasztó hatása, avagy gázok és gőzök működhettek közre. Az Á.-okot utánozni, mesterségesen előállítani is megkisérlették s pedig elég jó sikerrel, természetesen csak egyes esetekben, mert számos esetben az utánzás lehetetlen, mert az eredeti anyag igen nehezen változván, a kisérlet keresztülvitele nagyon hosszu időt igényelne, esetleg olyan eszközökre és módszerekre volna szükség, melyeket ez idő szerint alkatmazni nem tudnak. Mesterségesen előállítottak gipszből aragonitot az eredeti kristály megmaradásával, úgyszintén malachit Álalakuságot atakamit után, limonitot kalcit után, stb.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me