TÖRLEJT
TÖRLEJT, TÖRLÍT, (tör-l-ejt, v. tör-l-ít) elavult áth. m. törlejt-ětt, par. ~s. htn. ~ni, v. ~eni. A régieknél annyit tett, mint: valamint bizonyos alakban készit, eléállít, alakít, szerez, pl. verseket, könyvet törlejteni, képeket v. edényeket törlejteni (a képcsinálóról vagy fazekasról). „És arany és ezüst szekek (székek) szerzettettek vala a pagyimentomon, ki smaragdos és perimis kővel törlejtetett vala“ (et pario stratum lapide. Bécsi cod. Hester. I). Máskép: törlit, mint Katalin Verses Legendája XXXV. fejezetében:
„Mindezekről így beszéllek.
’S ím ilyen szörzést törlíttek“
’S ím ilyen szörzést törlíttek“
Az LVII. fejezetben:
„S ő az császárt megmeveté,
Mert ő beszédét igyen törlitté.“
Mert ő beszédét igyen törlitté.“
A Debreczeni Legendáskönyvben, 135. lapon: „Nagy édös beszédöt törlíte (tarta) előttök.“ Alapértelemben egyezik vele a palóczoknál néhutt divatos szerít, azaz bizonyos szerrel móddal csinál, alakit. „Rablánczom egy szemét tükörré szerítem.“ (Lisznyai Kálmán, Balassa B. fogsága). Magyar elemzéssel, minthogy a szěr vátlozattal ször, honnan szerez tul a Dunán szöröz; továbbá, minthogy az sz néha t-re változik, mint a régieknél száméntalan és táméntalan stb. innen valószinünek látszik, hogy a törlejt v. törlít am. szörlejt, v. szörlít, azaz a fönnebbi szerít. Ide tartozik talán a törvény szó is mintha szervény v. szörvény volna; legalább Béla névtelen jegyzője szerént az első törvényalkotmányt szer-nek nevezték, valamint azon helyet is, hol az első törvényeket hozták; ahonnan némelyek a törlít v. törlejt és törvény szókat egy eredetüeknek tartják. V. ö. TÖRVÉNY. Azt is vélhetnők, hogy mivel a vers-, könyvtörlejtés stb. törlésekkel jár, talán a ,törlejt’ v. ,törlít’ ige a ,töröl’ igétől származik mint ,tekerít’ ige a ,teker’ igétől. Azonban kiváló figyelmet érdemel ezen igen régi szónál (mely már a Bécsi codexben eléjön) a mongol töröl (Schmidt és Jülg átirása szerént) vagy türül (Kowalewszki átirása szerént), mely név am. születés, származás; nemzettség, törzs (Geburt; Geschlecht, Stamm. Schmidt, Jülg); töröl pedig származik törö-kü igétől, mely önhatólag am. születni (naître, venir au monde. Kowalewszky); és áthatólag: szülni; valamit eléhozni, eléállitni (gebären, zur Welt bringen, etwashervorbringen, erzeugen. Schmidt; 1) geboren werden; 2) gebären; 3) hervorbringen, erzeugen, schaffen, Jülg); tehát a töröl szótól magyar ít, régiesen ejt képzővel legegyszerübben eredhetett: törlejt vagy törlít am. szülemz, származtat, eléállít, készít, szerez, mely jelentések a föntebbi példáknak teljesen megfelelnek. Egészen egyezik a mongollal az ozmanli töre-mek, eléjönni; eléteremteni; valamint az ujgur töre-mek, világra jönni, töret-mek, teremteni, csagataj töret-mek, készíteni, teremteni. (Vámbéry). Még egy figyelmeztetést! Ki nem látja a törö- és tör- igetörzseknek a ter-em-ni ige gyökével (ter) tökéletes egyezését ? S azon igék érteményben még annyiban is egyeznek, hogy, miként láttuk, mindakettő, mong. és magy. nyelven mind önhatólag mind áthatólag használtatik. Azt nem is kell érintenünk, hogy magában a magyar nyelvben is ö és e gyakran váltakoznak pl. csak ezen T betü alatt: tem, töm, tel-ik töl-t, tenk tönk stb.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
