FÁRAD
FÁRAD, (fár-ad) önh. m. fárad-tam, ~tál, ~t v. fárad-ott. 1) Valamely dologban, munkában nagy erővel, szinte lankadásig foglalkodik, forgolódik. Más ügyében fáradni. Kenyérkeresésben fáradni. Miben fáradsz ismét? Ő sokban fárad. Rest kétszer fárad. (Km.). „A munkás jó hazafi, mint a buzgó keresztény, szüntelenül fárad, izzad és harczol; hogy kipihenje magát az örökkévalóságra vár.” (Lonovics érsek). 2) Testi vagy lelki ereje a megfeszülés miatt gyöngül, alább hagy, lankad. Ki nem szokta a dolgot, hamar fárad. Bele fáradni a kaszálásba, gyűjtésbe, szántásba. Belefáradni a tanulásba, gondolkodásba. Elfáradni a hosszu úton. Kifáradni. Megfáradni. 3) A köznép, midőn udvariasan vissza akarja utasítani a kinálást, így szól: Ne fáradjon. Ugyan minek fárad? vagy Ne fáraszsza magát. 4) Heves vármegyében annyi is mint soványodik.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
