ÁPOL
ÁPOL, (áp-ol) áth. m. ápol-t. Valakinek különös gondját viseli; nyájas szeretettel, jószívüséggel tetéz, minden szükségessel ellát, táplál, minden rosztól megóv, mint az apa. Kisdedeket, betegeket, szegényeket ápolni. Régiesen és a székelyeknél am. csókol, ölel, törökűl: öp-mek. V. ö. APOL.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
