Maximianus.
Maximianus. – 1. M. Aurelius Valerius Max. Herculius, Sirmiumban született, mint katona alacsony sorsból magasra emelkedett. Diocletianus 285-ben Caesarnak, később Augustusnak nevezte ki, mint ilyen Galliában leverte a bargaudákat (l. ezt), 286–296-ban többnyire a Rhenus mellett, 297-ben Africában harczolt, majd Italiába ment, hol 305-ben Diocletianus kényszerítésére lemondott méltóságáról s Lucaniába vonult vissza. Eutr. 9, 20. Aur. Vict. Caes. 39. Az 524. á. a bronzérmen mutatja a császár mellképét teljes fegyverzetben, a mint lovát vezeti, baljában a nőstény farkassal diszített pajzsát tartja; az érem fölirata: Virtus Maximiani Aug[usti]. Az 525. á. Ó Szőnyről való aranyérem után mutatja Maximianust mint Herculiust, ezzel a fölirattal: Imp[erator] C[aesar] M. Aur[elius] Val[erius] Maximianus P[ius] F[elix] Aug[ustus]. A hátsó lapon M. mint Hercules meztelenül megszólítja a földön heverő folyamistent. A császár mögött Virtus áll és megkoszorúzza. Körirata: Perennis Virtus aug[ustorum duorum]. Midőn azonban fiát Maxentiust (l. ezt) 306-ban Romában Augustusnak kiáltották ki, atyját is oda hivták s fia uralkodó társává tették. Majd Severus és Galerius Augustusok támadásának visszaverése után 307-ben a carnuntumi értekezleten újra lemondott s Galliába Constantinushoz távozott, kihez leányát férjhez adta. Innen ismét fiához ment, de nem volt maradása, visszatért Galliába, hol azalatt, míg veje a frankok ellen harczolt, újra felvette a bibort s pártot ütött ellene. Constantinus azonban kézre kerítette s 310-ben öngyilkosságra kényszerítette. Eutr. 10, 3. – 2. C. Galerius Valerius Max., Serdica tájékán született, 293-ban Diocletianus Caesarnak nevezte ki s hozzáadta leányát Valeriát. 296-ig a Dunánál működött, 296-ban a perzsák ellen, kik megverték, miért Diocletianus erősen megszégyenítette; 297-ben azonban döntő győzelmet aratott a perzsákon (erre vonatkozik az 526. á.-n látható bronzérem, körirata: Victoria Persica; alul: Sis[cia] az érem veretésének helyét jelöli). 305-ben Diocletianus lemondása után keleti Augustus lett, de a Constantinus s Maxentius föllépése által okozott nehéz helyzetnek nem tudott ura lenni. 307-ben Liciniust Augustusnak nevezte ki. Állítólag ő birta rá Diocletianust a keresztyének véres üldözésére, melyet 311-ben megszüntetett. Ugyanezen évben halt meg a Duna mellett. Eutr. 9, 24. 10, 1. 2. T. K.
524. M. Aurelius Valerius Maximianus.
525. M. Aurelius Valerius Maximianus aranymedaillonja Ó Szőnyről (M. N. Múzeum).
526. Galerius Valerius Maximianus.
527. C. Julius Verus Maximinus.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
