És monda nékem az Úr: Végy magadnak egy nagy táblát, és írd * fel reá közönséges betűkkel: siess zsákmányra és gyorsan prédára;
És én hív tanúkul választom magamnak Úriást, a papot és Zakariást, Jeberekiás fiát.
És bementem a prófétaasszonyhoz, a ki fogant, és szült fiat; és mondá az Úr nékem: Nevezd nevét: siess zsákmányra és gyorsan prédára.
Mert mielőtt e gyermek ezt ki tudja mondani: apám és anyám, Damaskus gazdagságát és Samaria prédáját Assiria királyának szolgája * elviszi.
Ismét szólott az Úr hozzám, mondván:
Mivel megútálta e nép Siloahnak lassan folyó vizét, és Reczinben és Remalja fiában gyönyörködik:
Azért ímé rájok hozza az Úr a folyónak erős és sok vizét, * Assiria királyát és minden ő hatalmát, és feljő minden medre fölé, és foly minden partjai felett,
És becsap Júdába, és megáradván átmegy rajta, s torkig ér, és elterjesztett szárnyai ellepik földednek szélességét, oh Immánuel!
Fenekedjetek csak népek és romoljatok meg; figyeljetek, valakik messze laktok; készüljetek és megrontattok; készüljetek és megrontattok.
Tanácskozzatok, de * haszontalan lesz, beszéljetek beszédet, de nem áll meg, + mert Isten van mi velünk!
Mert így szólott hozzám az Úr, rajtam lévén erős keze, hogy tanítson engem, hogy e népnek útján ne * járjak, mondván:
Ti ne mondjátok összeesküvésnek, valamit e nép összeesküvésnek mond, és félelme szerint ne féljetek és ne rettegjetek;
A seregek Urát: Őt szenteljétek meg, Őt féljétek, és Őt rettegjétek!
És Ő néktek szenthely lészen; de megütközés köve * és botránkozás sziklája Izráel két házának, s tőr és háló Jeruzsálem lakosainak.
És megütköznek köztük sokan, s elesnek és összetöretnek; * tőrbe esnek és megfogatnak!
Kösd be * e bizonyságtételt, és pecsételd be e tanítást tanítványaimban!
Én pedig várom * az Urat, a ki elrejté orczáját Jákób házától, és benne bízom.
Ímhol vagyok én * és a fiak, kiket adott nékem az Úr jelekül és csodákul Izráelben: a Sion hegyén lakozó seregeknek Urától vagyunk mi!
És ha ezt mondják tinéktek: Tudakozzatok a * halottidézőktől és a jövendőmondóktól, a kik sipognak és suttognak: hát nem Istenétől tudakozik-é a nép? + az élőkért a holtaktól kell-é tudakozni?
A tanításra és bizonyságtételre hallgassatok! Ha nem ekként szólnak azok, a kiknek nincs hajnalok:
Úgy bolyongani fognak a földön, szorongva és éhezve; és lészen, hogyha megéhezik, felgerjed és megátkozza királyát és Istenét, s néz fölfelé,
És azután a földre tekint, és ímé mindenütt nyomor és sötétség, és szorongatásnak éjszakája, ő pedig a sűrű sötétben * elhagyatva!