Dávidé.
Hozzád emelem, Uram, lelkemet!
Istenem, benned * bízom; ne szégyenüljek meg; ne örüljenek + rajtam ellenségeim.
Senki se szégyenüljön meg, * a ki téged vár; szégyenüljenek meg, a kik ok nélkül elpártolnak tőled.
Útjaidat, * Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem.
Vezess engem a te igazságodban és taníts engem, mert te vagy az én szabadító * Istenem, mindennap várlak téged.
Emlékezzél meg, Uram, irgalmasságodról és kegyelmedről, mert azok öröktől fogva * vannak.
Ifjúságomnak * vétkeiről és bűneimről ne emlékezzél meg; kegyelmed szerint emlékezzél meg rólam, a te jóvoltodért, Uram!
Jó és igaz az Úr, azért útba igazítja a vétkezőket.
Igazságban járatja az alázatosokat, és az ő útjára tanítja meg * az alázatosokat.
Az Úrnak minden útja kegyelem és hűség azoknak, a kik szövetségét és bizonyságait * megtartják.
A te nevedért, * Uram, bocsásd meg bűnömet, mert sok az.
Kicsoda az, a ki féli az Urat? Megmutatja * annak az útat, a melyet válaszszon.
Annak lelke megmarad a jóban, és magzatja örökli a * földet.
Az Úr bizodalmas * az őt félőkhöz, és szövetségével oktatja őket.
Szemeim mindenha az Úrra néznek, mert ő húzza ki * a tőrből lábamat.
Tekints reám és könyörülj rajtam, mert árva és szegény vagyok.
Eláradtak szívemnek szorongásai, nyomorúságaimból szabadíts meg engem.
Lásd meg szegénységemet és gyötrelmemet; bocsásd meg * minden bűnömet.
Lásd meg ellenségeimet, * mert megsokasodtak, és gyilkos gyűlölséggel gyűlölnek engem.
Őrizd meg lelkemet és szabadíts meg engem; ne szégyenüljek meg, hogy benned bíztam.
Ártatlanság * és becsület védelmezzenek meg engem, mert téged várlak.
Mentsd ki, Isten, * Izráelt minden bajából.