Ne dicsekedj a holnapi nappal, mert nem tudod, mit hoz az a nap!
Más dicsérjen téged, ne a te szájad, az idegen, és ne a te ajkad!
Súlyos a kő, és nehéz a homok, de a bolond bosszantása mindkettőnél nehezebb.
Kegyetlen indulat a túláradó harag, de ki állhat meg a féltékenységgel szemben?
Jobb a nyílt feddés a titkolt szeretetnél.
Jó szándékúak a baráttól kapott sebek, de csalárd a gyűlölködőnek a csókja.
Jóllakott ember a lépes mézet is eltapossa, de az éhes embernek még a keserű is édes.
Mint a madár, amely elhagyja fészkét, olyan az az ember, aki elhagyja lakóhelyét.
Az olaj és a jó illat vidámít, de a jó barát lélekből jövő tanácsa is.
Barátodat és apád barátját ne hagyd cserben! Ne menj testvéred házába, mikor bajban vagy! Többet ér a közeli szomszéd a távoli testvérnél.
Légy bölcs, fiam, és vidíts fel engem, hogy megfelelhessek annak, aki gyaláz.
Ha az okos látja a veszedelmet, elrejtőzik, az együgyűek pedig belekeverednek, és megjárják.
Vedd el ruháját, mert kezességet vállalt másért, és zálogold meg az idegenért!
Aki kora reggel nagy hangon áldja embertársát, átoknak veszik azt tőle.
A záporeső idején csepegő háztető és a zsémbes asszony egyformák:
aki feltartóztatja, szelet tartóztat fel, és jobbjával olajat fog meg.
Vassal formálják a vasat, és egyik ember formálja a másikat.
Aki a fügefát gondozza, az eszi a gyümölcsét, és aki gondoskodik uráról, azt megbecsülik.
Ahogyan a víz tükrözi az arcot, úgy tükröződik a szívben az ember.
Amilyen telhetetlen a halál és az elmúlás helye, éppoly telhetetlen az emberi szem.
Ami az ezüstnek az olvasztótégely és az aranynak az olvasztókemence, az az embernek a jó hírneve.
Ha apróra töröd is a bolondot mozsárban, mozsártörővel, akkor sem megy ki belőle a bolondság.
Ismerd meg juhaidat egyenként, törődj gondosan a nyájakkal,
mert a kincs nem marad meg örökké, sem az ékszer nemzedékről nemzedékre!
Amikor behordják a szénát, előtűnik a sarjú, és mikor begyűjtik a hegyekről a takarmányt,
akkor a bárányokért ruhát, a kecskékért mezőt vehetsz;
és lesz elég kecsketejed eledelre, házad népe eledelére és szolgálóid megélhetésére.