Megszületik az állatkert
Megszületik az állatkert
Hazánkban már a reformkorban megkezdődtek a törekvések, hogy „külföldi mintára” mutassunk be állatseregletet. Az 1860-as évek elején három természetszerető magyar tudós: Szabó József, Kubinyi Ágoston és Gerendai József rakta le az alapokat. Kapcsolódott hozzájuk Xantus János is, az élő természet nagy ismerője. Hosszú huzavona után 1865-ben megszületett a helytartótanács engedélye, amely kijelölte a 32 kat. hold területet a jelenlegi Városligetben. (Ma ez a terület 10,8 hektár, azaz alig 22 kat. hold.) Ezekben az időkben a külföldön működő állatkertek elsődleges célja a „népmulattatás” és a bevételszerzés volt. Nálunk az alapítandó állatkert céljáról Szabó József nyilatkozta:
„…Biztosítani kell, hogy minden érdeklődő embernek módja legyen ne csak láttatni, hanem megismerhetni és tanulmányozhatni az állatokat önmaguk épülésére és mindannyiunk hasznára…”
A pesti állatkert 1866. augusztus 9-én déli 12.00 órakor nyitotta meg kapuit. Az akkor meglévő 11 épületben mintegy 500 állatot mutattak be. A belépőjegy ára 20 krajcár volt, ez akkor egy sovány liba árának felelt meg. Az első igazgató Xantus János lett, aki buzgó akarásával sokat tett az állatkert érdekében. Mind a lelkes alapítók nemes törekvése, mind az új vezetők elképzelései sok meg nem értésbe ütköztek, aminek következtében a többféle átalakuláson átment állatkert a századfordulóra végül is anyagi csődbe jutott és tönkrement. S a már-már megszűnésre ítélt létesítményt ekkor (1907) átvette a főváros. Félmillió koronát szavaztak meg az állatkert újjáépítésére.
Lendl Adolf vezetésével „Építési Bizottmány” alakult, melynek olyan neves tagjai voltak, mint Neuschloss Kornél, Kós Károly, Zrumeczky Dezső és mások, a kor neves építészei közül. 1909 elején bezárták az állatkertet, és nagyarányú építkezés vette kezdetét. Ekkor épültek a ma műemlékként kezelt – Neuschloss által tervezett állatkerti főkapu az oldalszárnyakkal, a keleti stílusú elefántház, a Kós és Zrumeczky tervezte, erdélyi stílusú madárház, szarvasház, a nagy- és kisragadozóház, a majomház középső része és a háború alatt teljesen tönkrement több épület, mint a zsiráfház, a bölényház stb. Ugyancsak ekkor hívtak meg olasz mestereket, hogy építsenek „hagenbecki mintára” (Hamburg-Stellingen-i Zoo) olyan műszaki megoldásokat, amelyek nemcsak ésszerűen tagolják a kertet, hanem növelik a bemutató területet és az állatoknak szebb, kerítés nélküli árkokkal, sziklákkal körülvett tartózkodóhelyet biztosítanak.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
