Moór Gyula és Horváth Barna
Moór Gyula és Horváth Barna
A 20. századi jogbölcselet tekintélyes képviselője, Moór Gyula itthon Somló Bódog tanítványa, elméleti működésére azonban a legnagyobb hatást Hans Kelsen tiszta jogtana, valamint Windelband és Rickert neokantianizmusa gyakorolta. Ezek szellemében kiindulópontja az, hogy a jog minden pszichológiai és szociológiai vonatkozástól független, pozitív tények halmaza és az azokra épülő logikai konstrukció. A tudomány feladata – szinte természettudományos szigorúsággal – a joganyag rendszerbe foglalása. A társadalom és a jog viszonyát illető felfogása a valóság és az érték, az értékvilág analógiájára képzelhető el, célja pedig egy olyan jogfogalom kidolgozása, amelyben az értékek elvont fogalmi rendje a mindennapi jogeseteknél magasabb rendű. Amit keres tehát, az a jog állandó, történelmi változásoknak ki nem tett lényege, amely a formális logika eszközeivel kielégítően leírható. A korszak másik jelentős jogbölcselője, Horváth Barna a német történeti jogszemléletet az angolszász tapasztalati jogfelfogással igyekszik összekapcsolni, bő teret engedve a jog társadalmi fejlődéstörténeti szemleletének. Határozott véleménye, hogy a jog egységes fogalma kidolgozhatatlan: amiként a valóság és az érték, úgy a működő jogrendszer és a normatív, elvont jogfogalom között is áthidalhatatlan a szakadék. Erről a holtpontról Horváth késői írásaiban az angolszász szemlélet felé lép tovább, nagyobb jelentőséget tulajdonítva a jog tárgyául szolgált egyedi eseteknek, konkrét kérdéseknek, mint egy általános és elvont jogfilozófiának.
Magyar bölcselők példaképei... Kant
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
