Vörösmarty Mihály: PIPISKE
Miért oly gőgösen,
Hogy tőled a világ
Nem szinte idegen?
Parányi lábaid,
S egyűgyű kebeled
Fehér hullámait?
Arcod rózsáiról!
Hol, mint rebesgetik,
A szépség papja szól.
De, gyöngyöm, nincs eszed:
Egy tyúknak több lehet,
Ha ló kikérdezed.
Nincs egy jó gondolat;
Megfogni szárazon
Nem bírnád a halat.
Ha csak bámulsz vele?
És nádszál termeted?
Csak lengeség jele.
Ha kebled jégverem?
S fejed szép fürt alatt
Egy eszmét sem terem.
Csinos kis bábu vagy,
Tetemben nem csekély,
De lelked hía nagy.
"Hohó! talán bizony?"
Korán sem: én csupán
Javára dolgozom.
Az egykor léha nőt
- Azaz, ha elvenném! -
Mivé faragtam őt.
* |
De nem fogadhatom;
Pipiskeségemet
Tovább is folytatom.
Pacsirtahangot hall,
Bizvást jövendölöm:
Nem önnek szól a dal.'
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me