Tóth Árpád: THÉODORE DE BANVILLE-NAK
S úgy vallott friss, kemény ökölre e fogás,
Úgy volt fölénnyel és hanyag bájjal csodás,
Mintha ifjú zsivány birkózik kedvesével.
S mutattad már, amíg dús építészi dölyföd
Biztos formát merész, nagy vázlatokban öltött,
Hogy értt korod minő zamattal lesz izes.
Minden kis póruson, s talán a Kentaur inge,
Melytől mint bús patak nyíltak meg az erek,
Melyet a szörnykigyók dühödt torkára fojtott
Bölcsőjén Herkules, a rettentő gyerek!
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me