Tompa Mihály: ŐSSZEL SZÜLETTEM ...
ŐSSZEL SZÜLETTEM ...
Ősszel születtem én, tavasz leend,
* Az első kiadásban (1847) a vers e sorokkal kezdődött:
Ősszel születtem, tudom, hogy tavasz,
Tavasz leend, ha meghalok.
Bölcsőmet hervatag lombok fedék,
Koporsóm rózsák, liljomok.*
Mikor reám esteledik!
Sárgult falomb állott bölcsőm felett,
Koporsóm majd rózsák fedik!
Ah, amikor jövék: örömtelen
S hideg tél halvány arca vára!
S bucsúznom akkor kell, midőn jön a
Tavasz virága s langy sugára!
Tavasz leend, ha meghalok.
Bölcsőmet hervatag lombok fedék,
Koporsóm rózsák, liljomok.*
Mikor reám esteledik!
Sárgult falomb állott bölcsőm felett,
Koporsóm majd rózsák fedik!
Ah, amikor jövék: örömtelen
S hideg tél halvány arca vára!
S bucsúznom akkor kell, midőn jön a
Tavasz virága s langy sugára!
Ah, most is ilyen az én életem!
Vágyam hajt, kerget untalan,
Mi boldog tudnék lenni, Istenem!
S ki vagyok most? Boldogtalan!
Akkor jőnek elkésett örömim,
Ha majd keblem kihült, kiégett ...
Addig jertek, mig késő nem leend,
Siessetek, kedves vendégek!
Vágyam hajt, kerget untalan,
Mi boldog tudnék lenni, Istenem!
S ki vagyok most? Boldogtalan!
Akkor jőnek elkésett örömim,
Ha majd keblem kihült, kiégett ...
Addig jertek, mig késő nem leend,
Siessetek, kedves vendégek!
Ősszel születtem hervadt lomb alatt:
Rózsák között múlok ki majd;
Derűlj, vigasztalódjál szenvedő,
Fojts el könyűket és sohajt!
A gyermek boldog, - hervadt lombbal is
Eljátszik, elmulat kedvére;
S boldog, kinek pirosló rózsa jut
Az élet halvány estvelére!
Rózsák között múlok ki majd;
Derűlj, vigasztalódjál szenvedő,
Fojts el könyűket és sohajt!
A gyermek boldog, - hervadt lombbal is
Eljátszik, elmulat kedvére;
S boldog, kinek pirosló rózsa jut
Az élet halvány estvelére!
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
