Tinódi Sebestyén: [XVII.] PRÍNI PÉTERNEK MAJLÁT ISTVÁNNAK ÉS TEREK BÁLINTNAK FOGSÁGOKRÓL
PRÍNI PÉTERNEK MAJLÁT ISTVÁNNAK ÉS TEREK BÁLINTNAK FOGSÁGOKRÓL
Sírva veszíköl mast szegín Magyarország, |
Mert tőle távozék hangosság, vigaság, |
Belőle kikele sok fénös gazdagság, |
És fogságban esék egynéhány uraság. |
5 | Ezön örvend, vigad az terek császárság, |
Hogy magyar urakban vagyon oly bolondság, |
Hiszik, hogy őbenne vagyon oly jámborság, |
Hogy fogadásában nem volna ravasság. |
Bolondság tőletök fejenként magyarok, |
10 | Terek álnok hitit meg nem gondoljátok, |
Maga csak tőlem es sokszor hallottátok, |
Sok fejedelmeket mind csaltak, tudgyátok. |
Az tereknek hiti erőssen aszt tartja, |
Ha hittel, szép szóval kavort megcsalhattya, |
15 | Ajándokkal, vagy lopva elragadhattya, |
Isten azért néki mennyországot adgya. |
Sőt ugyan nagy parancsolat ez űkösztök, |
Miként az szeretet parancsolat néktök, |
Ha az szeretetöt ti jól tisztölnétök, |
20 | Az terek hitinek bizon nem hinnétök. |
Tuggyátok, magyarok, hírösök valátok, |
Míg nagy szeretettel egymást hallgatátok, |
De mihelt kösztetök ti meghasonlátok, |
Ottan országtokban, ím, mint pusztulátok. |
25 | Ím az terek császár mindezön öröle, |
Ő álnok hálója ottan elteröle, |
Jelös főhalakat véle megkeröle, |
Kikkel gazdagságot, sok szépségöt lele. |
Álnok hálójában egyször el-béejté |
30 | Az jó Príni Pétört mikort elviteté, |
Hitit, fogadását császár elfelejté, |
Az nemes úrfiat nagy fogságban veté. |
Nagy somma kincsével magát ő megváltá, |
De semmi lőn néki kincse oda-volta, |
35 | Csak fiátúl ne lészön vala megválta, |
Kit, nem lőn mit tenni, császárnak hozata. |
Vala nagy bánatja szép asszon társának, |
Fiát, hogy megérté, vinnék az császárnak, |
Erő szakaszkodék kezének, lábának, |
40 | Földhöz öté magát, ott sokan sírának. |
Sokat szép fiának ő nem szólhat vala, |
Mert nagy keserőség szívét folta vala, |
Ölelgeti, sírva apolgatja vala, |
Egy hintószekérben úgy öltette vala. |
45 | Lőn Príni Pétörnek így szabadulása, |
És az ő fiának odamaradása, |
Az magyar uraknak lőn példaadása, |
Néki mind éltiglen nagy fohászkodása. |
Ím minap Erdélyben császár béereszté |
50 | Kucsig Bali béköt, kinek aszt jelönté, |
Hogy az Majlát Istvánt ő el-kihitetné, |
Fogaras várából néki fogva vinné. |
Tőn égetést, rablást Bali bék Erdélyben, |
Majlátnak izene házában helyében, |
55 | Hitöt, fogadást tőn az császár képében, |
Hogy királlyá tészi Erdélynek földében. |
Édös beszédökkel őt hívattya vala, |
De az Majlát néki ott nem hihet vala. |
Az moldvai vajda: Pétör vajda vala, |
60 | Ki az Bali békkel akkoron ott vala. |
Rejá gondolának, nem sokat szólának, |
Három szegín bojért előhozatának, |
Aranyas ruhákat reájok adának, |
Szép patyolatokat fejökben rakának. |
65 | Az Majlátnak hamar ők ím eszt izenék: |
Hogyha ő nem hiszön az császár hitinek, |
Ím, három fővajdát küldünk kegyelmének, |
Csak adgya ő magát egynéhán beszédnek. |
Termetök jó vala, ruhájok szép, fénös, |
70 | Ebből Majlát nem lőn hozzájok kétségös, |
Ottan el-kiméne, hogy légyön beszédös, |
Kinek odamente lőn nagy kellemetös. |
Vivék fogva őtet az terek császárnak, |
Három szegín bojért hagyák Majlátnénak, |
75 | Örök siralom lőn az tisztös asszonnak, |
És nagy emléközet egynéhán országnak. |
Sőt mégis hallyátok császár hamis voltát, |
Hogy jobban tudgyátok ónni magatokat, |
Hogy hálóját veté császár Buda alatt, |
80 | Ott benne fogata jó jelös halakat. |
Drága halat egyet közzülük választa, |
Kinek serínsége többit feljülmúlta, |
Aszt császár magának bárkájában tartá, |
Az alábbvalókat ő mind elszalasztá. |
85 | Ez lőn Terek Bálint, ki jó vitéz vala, |
Kinek terek császár sok hitöt ád vala, |
Az basák, szancsákok hitöt adtak vala, |
Szép ajándékokval őt elcsalták vala. |
Terek Bálint, kiknek oly igen hitt vala, |
90 | Hívségét hercegnek úgy mutattya vala, |
Mindeneknél feljebb némöttel vív vala, |
Teste szakadását ő nem szánja vala. |
Intése nem teccék az Príni Pétörnek, |
Ki megmondta vala ez nemes vitéznek |
95 | Minden csalárdságát az császár hitinek, |
De ő bátorsággal álla vitésségnek. |
Nagy sokan terekek azon csudálának, |
Hogy bátrobb vitézt ők soha nem láttanak, |
De aszt őfelőle mondák bolondságnak, |
100 | Hogy il igön elhitt török szép szavának. |
Óh, ez nemes vitéz mely igen csalaték, |
Hiti az császárnak mind elfeletteték, |
Mert ő megfogaték és aláviteték, |
Minden szép javitúl ő megfosztattaték. |
105 | Duna mellett mongyák Nándorfejérvárba |
Csak harmadmagával tartják nagy fogságba, |
Mast es mondgyák, vagyon nagy bátorságába, |
Mit tőle kívánnak, aszt nem fogattába. |
Hallottam példába régen, hogy mondották, |
110 | Az jó acélt soha úgy nem paskolhattyák, |
Tiszta vassá őtet hogy ellágyíthassák, |
Hogy soha acélnak őtet ne mondhassák. |
Fohászkodik mostan sok gyakor sírásval |
Asszony-feleségöd az két szép fiadval, |
115 | Mert ők élnek mostan az nagy árvaságval |
Nagy sok bosszúságval, gyámoltalanságval. |
Örömök soholt nincs te jó szolgáidnak, |
Kik szível szeretnek, gyakran fohászkodnak, |
Egynéhán közzülök tétova búdosnak, |
120 | Ha megszabadulnál mégis sokan várnak. |
Csuda mint ohítnak az te jó barátid, |
Még azok is, hogy kik voltak ellenségid, |
Lennének nagy somma kinccsel segétségid, |
Csak kiválthatnának az te szeretőid. |
125 | Jól értitök immár hitit az tereknek, |
Urak úgy higgyetök hitetlenségöknek, |
Egymást szeressétök, jobb ti fejetöknek, |
Úgy lészen romlása gonosz terök népnek. |
Tanácsot sokáig, kérlek, ne tarcsatok, |
130 | Ha ez két víz között ti lakni akartok, |
Mert ha csak hallgattok, szömben ti nem vívtok, |
Félök, hogy sokáig itt nem uralkottok. |
Ezörötszáznegyven és két esztendőben |
Baronyában ki szörzé Szent György innepébe, |
135 | Nevét jelöntötte versnek kezdésében, |
136 | Ez urakról való megemlékösztében. |
FINIS |
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me