Reviczky Gyula: A könny vigasza
Ez örömünnepen?
Könyes szemed mutatja, hogy
Sirtál keservesen.
Csupán az én bajom;
A köny csitítja búmat el,
Enyhíti bánatom!»
Óh jer, s örülj velünk;
S akármit is vesztett szived,
Mondd bátran el nekünk!
Mért sajg e bús kebel!
Ah nem, bárhogy' hiányzik is,
Dehogy vesztettem el!»
Véred még ifju, hő,
Korodban él még a remény,
S a bátor tetterő.
Nagyon távol ragyog!
Oly messze fönt, s oly édesen,
Miként a csillagok!» -
Fényin gyönyörködünk,
És tiszta, holdas éjszakán
Sugárán csügg szemünk.
Nem egy szép éjjelen.
Hagyjátok folyni könnyemet,
A mig könyem leszen!»
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me