Kosztolányi Dezső: ÉLETEM
hogy perceid a kirakatba tenném,
olcsó csodájául bámész szemeknek.
Nem mondtam én: "Jöjj és köszöntsd a mestert,
ki szépeket alkotni sose restelt."
s nyomomba lép a balszerencse, átok,
nem csorgatom ezüstserlegbe könnyem
és nem beszélek, szenvelegve, könnyen:
"Sírj énvelem, öleld át a nyakam,
hogy mért vagyok olyan boldogtalan."
egy elvonuló felleg árnya csak.
Magam megyek síromhoz, hallgatag.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me