Kosztolányi Dezső: TIKKADT LÉG

Full text search

TIKKADT LÉG
 
Richard Dehmel
 
Az égbolt egyre csak sötétlett,
szobánkban is egész sötét lett,
jöttek fakó, bő fellegek.
És súlyosan forgott a kőris
lázongott ez a csöndes őr is
és két levélke röpkedett.
 
A fülleteg szobám aszú
csöndben, mint kriptán ver a szú,
lármázott a tiktakos óra.
Ajtóm mögött halk-tétova
hangon szólt ki a zongora
a folyosóra.
 
Az ég szürkült, mint a pala
és sírt a zongora dala,
játszott a nőm.
A szél a kőrisfát gyötörte
s kavargón szállt a por, a pörnye
a levegőn.
 
Bukdácsoló, síró kezecskék
a hangot sápatag keresték
és reszketeg,
az asszony búsan azt dalolta,
mint egykor, vőlegénykoromba
s éreztem, pihegett.
 
A felhőkön az éj borong át,
a hangok tompák, egyre tompák,
mint kések, tompák, élesek,
a régi nászi dalra csend ült,
s belőle két gyermekhang csendült -
akkor villámlott és esett.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me