Kosztolányi Dezső: ÁBRÁNDOS VÁLTOZATOK
künn a fényes verőn,
táncban forogni, várni,
míg ég a nap, merőn.
A fa alatt, az esten
merengni szerteszét,
hogy száll az éj le resten,
mely, mint én, oly setét.
Ez álmaimnak álma
karom szélesre tárni
a nap felé zihálva.
Táncolni egyre! Várni,
míg fény van szerteszéjjel,
aztán pihenni kéjjel,
mint egy fa-csemete,
ha jő a nyájas éjjel
mely, mint én, fekete.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me