Kazinczy Ferenc: A SZABAD ERDÉLY.
Szabadon lihegsz, megint! karunk
Béklyóidat összetöré! |
Lobogó tüzeit seregökre
Az isteni bosszu lövellé. |
Bízakodás teve rabjaivá
Minket a pogánynak. |
S ő a hivőket, bízakodókat,
Cselébe voná, megbuktatá. |
Gazdag termésit irígylé,
És a mit táplál a mező. |
Gyapját neki nyírta meg a nyáj,
S a mit nem vett el, ellopá. |
S vicsorga dühében, hogy a két
Testvérhad érte egymást ölé. |
Hízlalta pribégjeivé, hogy ők
Verdessék, a mi még nem ing. |
S viselénk, de mérges fájdalomban,
Az alázó súlyos igát. |
Hunyadink nagy lelkét nem hagyánk el,
S lepattogának lánczaink. |
Lobogó tüzeit seregökre
Az isteni bosszu lövellé! |
Szeretett hazánk! szabadon lihegsz,
Hunyadink nagy lelke van veled. |
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me