Juhász Gyula: Régi operett
Régi operett
A zenekarban bujkál, mint az erdőn
A kis madár, egy pajzán, buja dallam,
A hegedűk is fölsírnak merengőn
S egy szőke tündér mosolyog a karban.
A kis madár, egy pajzán, buja dallam,
A hegedűk is fölsírnak merengőn
S egy szőke tündér mosolyog a karban.
A félhomályos nézőtér zugában
Elálmodozva nézek föl a fénybe,
A gyönyörű és talmi ragyogásra
S eszembe jut múltam szép szőkesége.
Elálmodozva nézek föl a fénybe,
A gyönyörű és talmi ragyogásra
S eszembe jut múltam szép szőkesége.
Míg gyöngyöznek a trillák és a lallák,
Föltámad bennem a tűnt fiatalság,
Mikor még szín volt és fény volt az élet.
Föltámad bennem a tűnt fiatalság,
Mikor még szín volt és fény volt az élet.
S hogy tapsviharba hal a boldog ének,
Szemem lehunyva én Őt újra látom,
Ki életem volt egykor és halálom.
Szemem lehunyva én Őt újra látom,
Ki életem volt egykor és halálom.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
