Juhász Gyula: Rontás
Pedig be szépek vagytok, büszke szépek,
Mint hattyú, kócsag, úgy lebegtek el,
Ti gyönyörű és múló jelenések.
Mert szemeimből távolok üzennek
És öreg bánatok boronganak,
Mint oltárkép mélyén a régi szentek.
És mért nem tudok más asszonyt szeretni?
Úgy akarok feledni, élni még
S ő minden és a minden semmi, semmi!
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me