Juhász Gyula: Egy régi novicius
Szívem fehér volt, mint ama virágok,
Melyek az oltár fülkéjében álltak
És fényre vágytak délnek idején.
Az első szerelem csodavirága.
Emlékezem e szép, bús ifjuságra,
Tömjénes illatát érzem neki.
És úgy sejtettem: él még a világon
Valaki, aki engem még szerethet.
Új áhítat szállt a szívem mélyére
S tömjénüket küldték a messzi kertek.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me