Arany János: BÁRÓ KEMÉNY ZSIGMONDHOZ
Lapjában egy hazajáró
Lélek kísért: tudja-é? |
Mit firkál mai poéta;
Verse rongyos, maga éh. |
A legjobb is mindent elvet,
Ami mérték és szabály. |
Verse mégis csupa próza,
Nem honolván rajta báj. |
Rossz biz itt trochéus, jámbus;
De ha nem sűl el ma már! |
Poétáknak olyan ríme,
Mint: issza már és: sz...! |
Ne visítsatok egy kicsit -"
Ez a magas ideál; |
Hanem ettől minálunk a
Legjobb is, hajh! messze áll. |
(Bár Kovács, ama pátkai
Irta ezt is) zengenék: |
Rózsakoszorút tászliza -"
Úgy is volna ebben ék. |
Hogy a rímben egynehán' tag
Összecsengjen végtelen; |
Hogy a kelleténél hosszabb
S mesterkélt rim éktelen. |
- Magas szőlő, lassan érik -
Akad mentség, ok, vagy más;
S tovább kullog az így szóló:
"Acerbam sumere nolo --
Orra tőle fokhagymás. |
Szállítsd inkább egy betűre,
Vagy kettőre e hadat: |
Ennyit úgy-e megeléglesz?
Szivességből nagy adat. |
Mindez rímnek puszta örve,
Hátul egy rossz e betű. |
Törpe - epe; ez már bon ton,
Ez már csengőbb öntetű. |
És már régibb bölcseyinktől
"Phidias amit farag -" |
(A manóba! nincs is ríme):
"Berovátkolt kődarab -" |
És most e hibára útal
Hitvány majmok ezere. |
Hogy rímelt a "Mondolat"-ra
Kölcsey és Szemere. |
Mert van ott rím, két darabból
S rímelő szentencia; |
S rá magát az igét mérték,
Ez ám a kadencia! |
Tordán termett leonínus,
Alkáji rend, distikhon! |
Ilyet nem főztök bizony, ha
Meggebedtek is tik hon. |
Hangzatából csupa é-nek,
Az a kunsztstuck egyszer ám! |
Néhai professzor Varjas
Áldja zengő citerám. |
Mindenütt e próza lárma;
Nektár helyen csalmatok! |
Ami rímel szarvas -.
Az legyen jutalmatok! |
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me