Nevének változatai: 1332–37 közt Villa Jacobi. 1440-ben Zenth Jakob. 1456-ban Zenthiacab. 1681-ben Szász-Szent-Jakab. 1830-ban Szent-Jakab, Jakobsdorf, oláhul Szijakob.
Nevét a szent Jakab tiszteletére épitett és szentelt temploma után vette, „Szász” előnevét pedig hajdani lakosaitól kapta.
Szűk völgyben, a Hundszrichten és Hinter den Gärten aljában fekszik, keresztül foly rajta egy kis patak, mely Szász-Czegő iránt az erről nevezett patakkal egyesül, a vármegye központjától Deéstől 46·9 kilométernyire fekszik a bethleni járásban.
Első megemlitésekor 1336-ban a beszterczei Hennyng birtokában találjuk, midőn az erdélyi káptalan előtt János a Jakab fia Apa unokája és testvére Jakab perelnek Jakabfalvi (de villa Jacobi) Hennyng hatalmaskodásai ellen. Hennyng fia Péter fiai János és Péter 1344-ben. 353Ez alatt a mai Szent-Jakabot érthetjük, mely az Apaffiak birtokával szomszédos volt, de hogy mikép került 1440-ben Bálványosvárához, nem tudjuk, de ekkor idetartozónak sejthető és bizonyossá válik ez azzal, hogy birtokosának Bálványos ura Szántói Laczk György és fia Miklós mondatnak.
1441-ben Laczk György és fia Miklós a losonczi Bánffyakat Szent-Jakabtól eltiltják.
1456-ban mint Bálványos vár tartozéka emlittetik.
A Laczkok kihaltával a Bánffy- és Várdaiak kezére került, de ellentmondással, a miből per lesz. Mátyás király e közben 1458-ban vingárdi Geréb Jánosnak adományozta. 1463-ban előbbi birtokosok tulajdonába került vissza. A Bánffyak a király ellen pártot ütöttek, javaikat elvesztvén, Mátyás Szent-Jakabot a váradi püspöknek adományozta.
1553-ban Szamosujvár tartozéka.
1577-ben Báthori Kristóf fejedelemnek birtoka, Szamosujvárhoz tartozik; jobbágyok: Szász Miklós és Simon Gergely emlittetnek.
1581-ben Báthory Kristóf e birtokot, mely Szamosujvárhoz tartozott, Kállai Bornemisza Jánosnak adományozza s abba ő és testvére György beigtattatnak.
1592-ben Kállai Bornemisza János, mint Szent-Jakab ura, egy itteni jtelkét fegyveres szolgájának Lippolt Jánosnak adományozza.
1594 körül Báthory Zsigmond, a hűtlenségbe esett Bornemissza János e (szász) birtokát Kornis Gáspárnak adományozta.
Egy 1603. évi följegyzés szerint Kornisnak adományoztatott mint öröklött birtoka.
1607-ben Rákóczi Zsigmond Kornis Boldizsárt, Zsigmondot és Györgyöt itteni ősi részükben megerősiti.
1610-ben Báthory Gábor a hűtlenségbe esett Kornis Boldizsárnak e birtokát al-lovászmesterének Horváth Jakabnak adományozta és 1614-ben Bethlen Gábor abban őt megerősiti.
1631-ben Horváth Jakab e birtokát nejére Tarcsay Erzsébetre hagyja.
1633-ban zetelaki Kovácsi András s Balogh Zsuzsánnának fia 354Zsigmond az egykor solyomkői Kecseti László által birt itteni rész bitorlásától mindenkit eltilt. 1633-ban Horváth Jakabtól e faluját Salgai Kata és férje Prinyi Gábor kiadatni kérte, melyet Salgai Kata első férje Kornis György halálakor foglaltak el tőle, s melyet Horváth Jakab kiadni vonakodott.
1658-ban Horváth István e birtokát nejére Nagy Juditra hagyja.
1662-ben Apaffy Mihály jóváhagyja, hogy Horváth Zsuzsánna itteni részét férjének Ilosvai Erdélyi Györgynek adományozhassa. Tanuk vallják, hogy azután neje özv. Rácz Kata birta, kitől Harinnay Ferencz vette kezéhez 1682-ben.
1666 febr. 7-én Harinnay Ferencz birja, kinek dézma-bérét két évre elengedték.
1681-ben Harinnay Ferencz e birtokát nejére Inczédy Katalinra, ennek halála után pedig sógorai Inczédy Mihály és Györgyre hagyja. Ugyanez évben Apaffy fejedelem meginti Kornis Gáspárt, hogy Harinnay Ferenczet itteni birtokában, mely reá néhai Erdélyi György mostoha nagyapjáról szállott, azon a jogon, hogy ez valaha Kornis birtok volt, ne háborgassa, hanem ha joga van, a rendes törvény útján s erőszakosan keresse.
1694-ben és 1702-ben is birtokosa özv. Harinnay Ferenczné.
1770-ben összeirt birtokosai Fricsi Fekete Ferencz, Ajtoni Borbála anyai, Kendeffi József férji (Fekete Klára) jogon.
1786-ban birtokosai: gr. Földváry Ferencz özvegyének van 35 jobbágya, Kendeffy Józsefnek 21, gr. Wass Ádám özvegyének 19, Fekete Ferencznek 3.
1809-ben birtokosai P. Horváth Dánielnek volt 29, gr. Wass Miklósnak 8, Kendeffi Lászlónak 6, Kendeffi Ferencznek 6, Brencsán Jánosnénak 6, Fekete Ferencznek 2 jobbágya.
1820-ban birtokosai: Horváth Dániel, gr. Wass Miklós, balázsfalvi Brencsán János özvegye, Kendeffy László, Kendeffy Ferencz özvegye és Fekete Ferencz.
1827-ben balázsfalvi Brencsán Ferencz egyik birtokos.
1837-ben a Bethlen jogon birják Kendeffy, Brencsán, P. Horváth, Váró nemesek. Régibb birtokosai a bethleni Bethlenek voltak, mint a Harinnayak osztályosai.
3551863-ban özv. gr. Telekiné gr. Bethlen Eszter, gr. P. Horváth János, özv. Kendeffyné gr. Bethlen Mária, Fekete László, Simó Ferencz (Kornis-féle) részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
1866-ban az itt összeirt 119 füst közül 5 nemesi füst volt. Nemesi jogu birtokosa Maksai László volt. Census jogu birtokosai közül legtöbb adót fizetett a Theil és Wolff család.
1898-ban birtokosai Koh Mózes, Kreuczer János és Farkas Ábrahám vásár útján.
Hajdani lakói tisztán szászok s később magyarok. Ma szászok és oláhok lakják, ez utóbbiak későbbi települők.
A községet többször érte pusztulás, igy 1602–3-ban, mint láttuk, úgy 1661–2 közt, midőn török-tatár csordák hurczolták fogságra lakosságát.
Jelenlegi lakói őstermelők. A szászok kőből, az oláhok rakófából és paticsfallal épitkeznek.
A XIV-ik században róm. kath. egyházközség. Plebánosa 1332–37. közt Bernát, pápai tizedbe fizetett 2 garast.
1627-ben január 16-án Törpényi Ábel Gáspár dékán tart benne vizsgálatot. Szent-Jakabot jó ekklézsiának irja. Van ezüst kelyhe fedővel, oltártakarója, keresztelő kancsója, pulpitusra való teritő, szószéktakaró, egy más 44 frtot érő kelyhe, kis imádságos könyve, bibliája. Van szőlője, egyik puszta a templom mellett, melyet Zande Mátyás és Jordán Simon adtak. A parochiához két rét s káposztás kert tartozott; a pap fizetése: megszántják a földet, fizetik a kis dézmát, minden nyári terményből, még a lencséből is adnak tizedet, adnak egy szekér fát; a kihirdetésért 24 denárt, az esketésért egy cseber bort, a bevezetésért 3 denárt, egy kalácsot, egy kenyeret s egy pint bort. Keresztelés dija 3 denár, nagyok temetéseért 18 denár, egy tyuk, 3 kenyér, a kisebbektől 99 denár, 2 kenyér, egy tyuk, s tartozik a pap hiveit egyszer egy cseber (Emer) borral megvendégelni.
Iskolája ekkor már fennállott. A rektor fizetése a papnak harmadát tette.
Jelenleg ágostai egyházközség, kőtemploma 1871-ben épült a község déli részén egy dombon. harangjait 1860-ban öntötték ujra.
Papjai: Keinczel János, Dienes János, 1827-ben Veinrauch János, a mostani Höchszmann Márton.
3561863-ban úrbéri kárpótlásban részesült.
Ev. ref. egyházközsége 1807-ben Szász-Czegőnek leányegyháza, 39 ev. ref. lélekkel. 1890-ben már 7 lélekből áll az egyházközség.
Gör. kath. egyházközség, jelenleg filia. A jelen század elején alakult. Templomát 1813-ban épittette fából s Mihály és Gábor angyalok oltalmába ajánlották.
Széltől védett helyen fekvő község, levegője egészséges, jégverés ritkán fordul elő.
1721-ben e délre huzódó völgyben fekvő község határa két fordulós, agyagos talaja van, nem eléggé termő, 6 ökörrel kétszer szokták rendesen szántani, trágyázva nincs, rozszsal vegyes búzát termelnek, őrölni egy mértföldnyire járnak, erdeje alig van, szőlőhegyében közepes minőségü s értékü bora terem, hadiút terheinek nincsenek kitéve és nem is dolgoznak; piacza Besztercze. Szántója 132 köböl férőü. Elvetettek ez évben 42 köb. őszi, 19 köb. tavaszi gabonát s termett 465 kal. búza, rozs, 116 kal. árpa, zab, 41 kal. kender s van 1 véka tengeri termése, rétje 52 szekérnyi, 49 kapásra való szőlőjéből 390 veder mustot szűrt. Van ekkor 26 ökör, 38 tehén, 8 borju, 4 ló, 65 juh, 19 méhkas, 39 sertés. 1821-ben határa II. osztályú.
1837-ben szántója jobbára téres, legelője bérczes, szőlői szépek, van nagy erdeje, sóskútja.
Jelenleg határa termékeny. Terményei: őszi, tavaszi búza, rozs, zab, bükköny, árpa, tengeri, mesterséges takarmányfélék és kender. Hazai fajta szarvasmarhát, lovat, juhot és sertést tenyésztenek. Gyümölcse: szilva, alma, körtve, meggy, baraczk, birsalma és diófélék.
Van 1897-ben alakult hitelszövetkezete Emrich György és Kreuczer Márton által alakitva.
Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban jobbágyai Szent-Márton napon censust fizetnek s évente 1 tehénnel tartoznak.
Határhelyek: 1627-ben Mattesner.
1864-ben Világoshegy = Sonnenseite = faczea; Kerekhegy = ol. Kerekety; Farkaskút = fintina lupuluj; Ritulu cel Domneseu, rét; In doszu, Gropa cea mare, cea mika, Seszu, In halu, Gropa Mathiesu, La czigla, La hodaje, szántóföldek.
1898-ban Mittelgevand, Hunszrück, Gemein de Vicze, Mittelrück, Hinter den Gärten.
3571900-ban területe 1854 k. hold.
Lakossága: 1553-ban 25 jobbágy, 1 zsellér lakosa van, kik 26 házban laknak.
1600-ban 57 jobbágy lakosa s ugyanennyi lakóháza van.
1603-ban az egész faluban van 14 lélek és 14 ház.
1700-ban 13 jobbágy lakosa van, kik ugyanennyi házban laknak.
1720-ben 8 jobbágy, 5 zsellér, 7 kóborló s 1 özvegy lakosa van, kik a kóborlók kivételével 14 házban laknak.
1750-ben lakik itt egy szabados egy házastelken, 30 jobbágy 24 1/2 telken 27 házban s 3 ily özvegy 1 házastelken, 12 zsellér 8 telken 9 házban, 5 szegény zsellér, kiknek nincs külsőségük 1 1/2 telken 5 házban, 13 kóborló 1 házban.
1837-ben lelkek száma 349, a házaké 82.
1854-ben 590 lélek lakik itt.
1857-ben Szent-Jakab a beszterczei kerülethez tartozott s lakott itt 198 gör. kath. oláh, 426 evang. lutheránus, 4 evang. helvét, 6 izr., együtt 634 lélek 121 házban.
1891-ben 569 lakosból 186 gör. kath., 12 ev. ref., 347 lutheránus, 24 izraelita.
1900-ban 586 lakossal, ebből német 383, oláh 203, magyarul beszélni tud 26; gör. kath. 202, ágostai evang. 367, izraelita 27. Ir és olvas 279, házak száma 132.
Adója 1721-ben 154 frt. 1898-ban 1792. frt.