Nevének változatai: 1370-ben Zylvas. 1441-ben Kecheth-Zylwas. 1523-ban Zylwas. 1570-ben Kechyeth Zylwas.
Nevét Kecsed személynévtől kapta, utóneve az itt nagy mértékben termelt szilvása után.
A hagyomány azt tartja, hogy e község egykor Kecsednek volt gyümölcsöse s miután fái jobbára szilvafákból állottak, kapta Szilvás nevét.
E község szűk völgyben fekszik, hegyek veszik körül, a határán eredő kis patak két részre osztja, Kecseden felül a kecsedi vagy egykori Ménespatakába szakad.
Deéstől 35·5 kilométernyire fekszik a szamosujvári járásban.
Kecsed-Szilvás első birtokosául 1370-ben és 1371-ben Szilvási Dénes egyik fiát Jánost találjuk.
252Másik fia Péter 1376-ban szilvási részét Tőki Tamás és Antalnak, továbbá Kecseti Gergely és Jánosnak veti zálogba ötven márkáért tiz évre, mivel közülök egyet megölt s ezért keresetüktől elállanak, ezt a birtokot átirja a konvent is 1408-ban Iklódi Bertalan részére.
Harmadik fia Tamás 1381-ben emlittetik.
1426-ban Szilágyi István.
1441-ben Kecsetszilvási István fia Fülöp.
1442-ben Szilvási Fülöp s testvérei Péter és Tamás, Szilvási Dénes fia László, továbbá Korpádi István Szilvási János özvegyét hitbérének felvételétől eltiltják.
1444-ben Szilvási István Szilvási Bálint megöletéseért Szilvásnak egyharmadát Fülöpnek vérdíjúl adja oda. Ugyanekkor Szilvási László itteni részét cserébe adja Szilvási Istvánnak.
1445-ben Kecsethszilvási László és István emlittetnek.
1451-ben Kecseti László az András fia a Gergely fia, más részről Rápolthy Mátyás fia Péter, fia György és Gotthárd a Gergely unokái leánya Ilonától kölcsönösen megegyeztek, hogy a melyik fél fiágon kihalna, annak birtokai a másikra szálljanak.
1467-ben Szilvási Péter és Szilvási Nyiresi Pál emlittetnek.
1469-ben birtokosa Iklódi Márton, mely alkalommal Kecset-Szilvás pusztának, praediumnak neveztetik.
1475-ben Szilvási Péter. 1481-ben is. 1486-ban is emlittetik.
1490-ben Szilvási Kristóf s neje néh. Kecseti László leánya Eufrózina.
1502-ben Szilvási Kristóf s fiai Gáspár, Máté, Márton és András, 1515-ben Szilvási Benedek emlittetnek.
1521-ben Szilvási Kristóf fiai Gáspár, Márton és András. 1523-ban Szilvási Benedek birnak itt.
1523-ban Szucsáki Soma György itteni részét Podvinyai Pál deési alkamarásnak veti zálogba.
1523-ban Szapolyai János erd. vajda néh. Szucsáki Gergely fiainak, 253Somai Györgynek itteni részét, mivel feleségét megölte, elkobozván, azt királyi engedélylyel Sárdi Nagy Gergelynek s Miklós mester vajdai titkárnak adományozza, a kik abba be is igtattatnak.
1524-ben Szilvási Máté itteni részét Kecseti Balázs és Bethleni Elek gondozására bizza.
1525-ben Szilvási Kodor Jakab emlittetik.
1531-ben Szilvási Kristóf özvegye Katalin s fiai Márton és András.
1535-ben Szilvási Kristóf özvegye Katalin s fiai Márton és András itteni részükön, azon Szilvási Kristóf leányával Zsófiával Podvinyai Pál özvegyével, most Kendi Mihálynéval megosztoznak.
1546-ban Szilvássy Márton és András birják.
1548-ban Izabella királyné Szilvási Mártonnak itteni részét, mivel testvérét Szilvási Andrást megölte s így hűtlenségbe esett, elkobozván, azt Gyulai Mihálynak adományozta.
1553-ban Szilvási Márton s Nyiresi Gáspár özvegye birnak itt.
1555-ben Szilvássy Katalin özv. Farna Mihályné s fia Farna János, kik 1 jtelket Szilvásy Andrásnak adtak oda, ez adományt visszavonják. 1568-ban Szilvássy János emlittetik.
1559-ben Szilvássy András és Márton.
1568-ban Szilvássy Jánost és Pétert itteni birtokukba beigtatják.
1570-ben Kendi Sándor itteni részét feleségének néhai Bánffy Mihálynak, Bwnychytt Katalintól való leányának Fruzsinának hagyományozza.
1574-ben itteni birtokosok Tötöri Balázs, Szilvássy Mátyás, János és Ferencz, Boér István, Módra György, Podvirnyai Mihály és Bek István.
1575-ben Somay György leányai Márta és Katalin, mivel atyjuk itteni részét előbb Podvinyai Pálnak, majd Kendy Mihálynak (a ki Podvinyai özvegyét Szilvássy Zsófiát vette nőül) adta oda, most ők is e részről Kendy Sándor javára lemondanak.
1576-ban Nyiresi Szilvássy Ferencz egy itteni jtelkét és szőlőjét Kendy Sándornak veti zálogba. Ugyanezen évben Szilvássy Ferencz egy más itteni telkét ugyancsak Kendy Sándornak veti zálogba.
2541576-ban egyik birtokos Kecsetszilvási Szilvássy Mátyás. 1576-ban Szilvási János.
1577-ben Tötöry Balázs, Nádasy János, Kendy Sándor, Almády Gáspár. (Vas, Kis jobbágycsaládok.)
1577-ben Kendy Sándor itteni részében megerősittetik.
1578-ban Kecsetszilvási Szilvási Péter és János.
1578-ban Kendy Sándor itteni részében megerősittetik.
1579-ben Kendy Sándor, Podvinyai Mihályné Frátai Erzsébettel, ennek férje jogán őt illető részébe is beigtattatik.
1580-ban Beke István egy itteni jtelkét Tötöri Balázsnak veti zálogba.
1585-ben Báthory Zsigmond néh. Szilvási Andrásnak Jankafi Magdolnától való fiait Jánost és Pétert itteni részükben a nemesi udvarházzal együtt mint régi birtokaiban megerősiti.
1585-ben Szilvásy János egyik birtokosa.
1586-ban Szucsáki Beke István két itteni jtelkét (Vas István és Ambrus) Tötöri Balázs özvegyének Teke Annának veti zálogba.
1586-ban Szilvásy János egyik birtokosa.
1898-ban birtokosai Tahy István, Iklód-Szentiváni Szentiványi János, Almády Gáspár, Szilvási János özvegye Zalai Borbála és Kabos Pál.
1598-ban Almády Gáspár fia Bálint itteni részét, t. i. 4 jobbágytelkét, nővéreinek Borbálának Földvári Györgynének, Katalinnak Ombozi Miklósnénak, Druzsánnának Marjai Istvánnénak s Anna hajadonnak átengedi, kik azokat egymásközt fölosztották.
1601-ben Tahy István itteni Báthory Zsigmondtól nyert részét feleségére Kendy Zsuzsánnára hagyja.
1606-ban Német János egyik birtokos.
1607-ben Almády Druzsána itteni részét férjére Rudnay Istvánra hagyja.
1607-ben Tomori Anna előbb Cseffey István, utóbb Tötöri János özvegye, valamint Cseffey László azon néhai Tötöri Jánosnak itteni részébe beigtattatnak, de annak Kecseti Horváth György és Tötöri Erzsébet Bólyai Gergelyné ellentmondtak.
2551607-ben Kendy István itteni részét, Kőszgei Jakab házát kivéve, Mindszenty Benedeknek átengedi.
1608-ban Almády Borbála Földváry Györgyné 1 telkét Sulyok Jánosné Almády Annának adja cserébe.
1609-ben Módra György leánya Fruzsina Szentiványi Imre özvegye itteni részének visszaszerzését Szilvásy Péterre ruházza.
1610-ben Báthory Gábor a hűtlenségbe esett Szilvásy Péternek itteni részét Kún Györgynek adományozza.
1612-ben a szamosujvári várnak itteni nemes gyalogpuskásai: Sós Kelemen és Kállay György.
1614-ben Kecsetszilvási Kún György itteni egy jobbágytelkét Viczei Máténak veti zálogba.
1615-ben Kún György óvást emel az ellen, hogy néh. Szilvásy Péter özvegyével Haranglábi Margittal s fiával Istvánnal itteni része iránt kötött egyezséget azok megszegték, amazok pedig Kún Györgyöt ugyanazzal vádolják.
1615-ben Kún István 5 itteni jtelket a Szilvásyaknak visszaereszt.
1616-ban Haller Zsigmondné Kendy Krisztina itteni részét Szilvásy Andrásnak adta cserébe.
1618-ban Ombozy Miklós és neje Almády Kata egy itteni jobbágyukat Légeni Szilvásy Péternek és leányai Zsuzsánna és Juditnak örökre eladják.
1618-ban Bethlen Gábor Kún Györgyöt itteni részében, melyet a hűtlen Szilvásy Péter után Báthory Gábortól nyert adományban, megerősiti. Többi ottani birtokosok Szilvásy Borbála, előbb Borbély Jánosnak, most Girolti Gellyén Miklósnak neje, Módra Fruzsina Szentiváni Imre özvegye most Kis-Hajdú Jánosné és Szilvási András.
1625-ben Szilvási Kún György Szilvási Péter özvegyét Haranglábi Margitot, most Szűkeréki Szakácsy Jánosnét három itteni jteleknek Torma Pétertől való visszaváltása ellen tiltja. Ugyanazon évben Haranglábi Margit azon jtelkeket Kún Györgynek veti zálogba.
1629-ben Kún György 3 jtelkét Katona István és Pálnak veti zálogba.
2561630-ban Módra Fruzina 1. Hajdu Jánosné, 2. bádoki Iklódi Miklósné itteni részét Torma Péternek veti zálogba, mely most Szilvássy András kezén van.
1630-ban birtokosok Kún György, Filstich Péter, Balogh György, Erdélyi István.
1638-ban Kún Zsófia Komjátszeghiné itteni részét Katona Pálnak s nejének Szilvássi Magdolnának eladja.
1640-ben Kún György fia Ábrahám két itteni jobbágyát Füzesi Katona Pálnak vetette zálogba, majd ettől visszaváltván Cseffey Lászlónak adta. Ugyanez évben Kún Ábrahám itteni házhelyét, mely a Boldis és Szász Alberté között volt, elzálogositotta.
1644-ben Girolti Torma Péter itteni részét végrendeletében feleségére Horváth Druzsánára hagyja.
1647-ban Ébeni István, László és Zsigmond a fiscust a fiágban kihalt Ébeni Zsigmond részének elfoglalásától tiltják.
1650-ben Veres Péter Nagy Sárától való fia István itteni részét feleségére Szilvási Juditra hagyja.
1651-ben azon Szilvási Judit e részét második férjére Galgói Rácz Péterre hagyja.
1653-ban Rácz Péter abba fejedelmi megerősitéssel be is igtattatik, de 1670-ben tordamegyei Lónán kelt végrendeletében neje jogán birt itteni részét leányára Krisztinára hagyja.
1674-ben Katona Pálné Szilvási Magdolna itteni részének felét fogadott fiának Dóczy Györgynek, másik felét pedig Gálfalvi Keszeg Jánosnak s gyermekeinek Sámuel, Mária, Judit és Borbálának hagyja. Ugyanekkor Lugosi Miklósné Véglai Horváth Magdolna itteni része iránt végrendelkezik.
1677-ben Kún Boldizsár és Török István itteni birtokosok.
1683-ban Légeni Szilvássy János kapitány zálogba adja két itteni jobbágyát (Csorba, Kis) és két puszta házhelyét özv. gr. Csáky Istvánné Mindszenti Krisztina nénjének.
1688-ban az itteni két örökség Kapi Erzsébet Jábróczky Ádámné és testvére Krisztina Gersei Pető Istvánnénak jutott atyjuk után.
1694-ben elpusztult falunak mondatik.
2571698-ban Gyerőmonostori Kemény Péter és Nádudvary János megosztozván, egy itteni nemes és egy jobbágy puszta telek Kemény Péternek jutott.
1702-ben egy telkes nemesek Regeti József, Komjátszegi Sámuel, Szabó Ferencz és István, Ungvári Sámuel.
1707-ben Apor Istvánnak, Kapi Krisztina jogán itt 2 puszta telke volt.
1718-ban Nagy János leánya Kata Somogyi Ambrusné, fiok András s ennek gyermekei Somogyi Zsigmond, Gábor és Mária Dali Péterné itteni részeiket Káli Kún István és neje Keserü Zsófiának eladják.
1725-ben Káli Kún István s ennek gyermekei László és Bertha a Szilvásyak egykori itteni részétől e családfa alapján mindenkit eltiltatnak: Ördög Menyhárt; ennek leánya: Katalin Ősi Ferenczné; ennek leánya: Dorottya Sombory Jánosné; ennek leánya: Katalin Dobokay Imréné; ennek leánya: Anna Somlyai Gáspárné; ennek leánya: Judit Szilvásy Andrásné; ennek leánya: Anna Zachariás Zsigmondné; ennek leánya: Zsuzsánna Káli Kún Mátyásné; ennek fia: László és ennek fia: azon Kún István s gyermekei.
1768-beli tanúvallatás szerint néhai Légeni Szilvásy Jánosnak itteni részét a br. Diószegi család birja.
1770-ben összeírt birtokosai: Kökösi Orbók László s Szakállasfalvi Tarcza Gábor férji, az armalista Tordavilmai Tyekár Gergely vétel s az armalista Nagyváradi Váradi János anyai jogon.
1801-ben birtokosai gr. Gyulai József özvegyének van. 11, gr. Teleki Mihálynak 10, br. Bánffy Sándor özvegyének 3, br. Diószegi Zsigmond özvegyének 1, Orbók Istvánnak 1, Orbók Gábornak 2, Orbók Sámuelnek 2, Dániel Miklósnak 3, Kádár Zsigmondnénak 1, Tarcza Gábornak 1 telke.
1805-ben br. Kemény Ágnes br. Bánffy Sándorné magvaszakadtával, a fiskus foglalásának Balog István neje Vas Zsuzsánna, Szarvadi leány, mint Tóth-Horváth utód után, ellentmondott.
1809-ben birtokosai: gr. Gyulai Józsefnének van 4, ifj. gr. Teleki Lajosnak 6, Balog Istvánnak 3, br. Diószegi Mihálynak 8/12, Orbók Samunak 3, Orbók Gábornak 2, Orbók Ádámnak 2, ifj. Tarcza Gábornak 3/12, Fodor Lászlónak 1, Orbók Judithnak 1, Kádár Zsigmondnénak 1, a ref. egyháznak 1 telke.
2581820-ban birtokosai: gr. Bethlen Ádám özvegye, gr. Teleki Lajos özvegye Kendeffy Anna, Balog István, br. Diószegi Mihály, Kökösi Orbók Elke, István, Judit, Kádár Zsigmond, Fodor Lászlóné, Apor Lázárné, Butka József és Tarcza Gábor.
1837-ben birtokosai: gr. Bethlen, gr. Telekiné, br. Diószegi, Orbók, Keresztes, Szabó Balog nemesek.
1863-ban özv. gr. Telekiné gr. Bethlen Eszter, gr. Pejachevichné gr. Bethlen Hermin, Borbély László, László Márton, Orbók Elek részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
1866-ban az itt összeírt 47 füst közül 4 nemesi füst volt. Nemesi jogú birtokosai voltak: Orbók Eleknek első neje Rettegi Rózától való gyermekei: Borbála Nagyajtai Csiky Lászlóné, Klára Bisztrai Károlyné, Ferencz és Samu, Keresztúri László, Ujváry Lajos és 4 Bota, 5 Tyekár és 4 Román családbeli.
Kecsed-Szilvás jelenlegi birtokosai (1898): Szőnyi Elek; 320 h. Vétel Orbók Ferencztől; most 1900-ban a Tüzes Tódoré. Csiky László s fiai László és elek; 280 h. Örökség Orbók Elektől.
A Szilvásiak ősi fészke. Hajdan tisztán magyar lakta község, lakói 1602–3 és 1658–63 közt pusztultak ki jobban s a mi kevés maradt, a török hóditás idején pusztult el. Ezért írják pusztának. Jelenleg a Kővár vidékéről beszármazott oláhok utódai laknak itt túlnyomó számban. Földmivelők, baromtenyésztők. Szokásai ugyanazok, mint a szomszédos Kecsednek, melyhez egykor tartozott; épülteik kő- és sövény, többnyire szalmafedél alatt.
A XVI-ik és a XVII-ik században virágzó unitárius anyaegyház állott fenn a Szilvássiak pártfogása alatt. A jelen században, mint Kidének leányegyháza fordul elő, az Orbók és Csiky családok képezik tagjait. Egykori goth-stylusban épült temploma hiveivel együtt elpusztult, ma helyét is alig tudják megjelölni. Köveit elhordták.
Református egyháza Kecsednek leányegyházközsége volt kezdet óta. A múlt században levita lakott itt. 1845-ben elhatározták, hogy a régi templom kövei felhasználásával egy kis templomot épitnek. Összehordták az anyagot s hozzá is fogtak az épitéshez, de 1848 őszén az oláhság megrohanta, anyagát elrabolták s a kevés magyarságot az „oláh vallásra” állani kényszeritették, egy része elbujdosván, a templom felépitése elmaradt. Hivek száma 1865-ben 3-ra apadt le. Kecsedi anyaegyház 259is megszünvén, ezzel együtt Esztényhez csatoltatott 1849 óta. 1865-ben van 3 zsellértelke.
1863-ban az itteni ev. ref. egyház részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Birtoka volt 36 hold, de 1870-ben ezt is eladták összes belsőségeivel együtt.
Urasztali készlete 5 drb ércz- és szövetnemü. Az egyház gondnoka az unitárius Csiki lászló volt a 60-as években.
Gör. kath. egyháza a kecsedi filiája, temploma fából épült „ad Exaltationem S. Crucis” tiszteletére szentelve. Tanitót, iskolát az anyaegyházzal tart fenn.
Éghajlata hideg, szeles, egészséges, jég gyakori, de nagy károkat nem okoz.
1721-ben mivelhető földje 89 köböl férőű, elvetettek 35 köböl ősz-, 4 köb. tavaszgabonát s termett 272 kal. búza, 42 kal. zab, árpa, 34 kal. kender; szénája lett 35 szekérrel. Határa két fordulóra van osztva, nagy része észkas, ez csak tavaszi vetésre alkalmas; földje félig fekete, részben vörhenyes sárga, 4–6 ökörrel szántható, trágyázatlan, kétszer szokták szántani; búzája elegyes, szénája meglehetős jó, de csekély. Őrölni egy mértföldnyire járnak. Sem épületnek, sem tűzre való erdeje nincs. Hadi út terheinek kitéve nincs. Sót fuvarozhat. Van 16 ökör, 9 tehén, 4 borju, 4 ló, 20 juh, 9 méhköpű, 18 sertésük.
1837-ben éghajlatát Hodor sivatagnak, határát szűknek, erdejét kevésnek, földjét soványnak s legelőjét kevésnek írja; szőlője gyakran ingyen fárasztja a munkást.
Jelenleg határa gyenge termő, főbb terménye a búza, tengeri; tenyésztenek erdélyi fajta szarvasmarhát, juhot, gyümölcse: alma-, körtve- és szilvafélék. Jó ivóvizet kútjai bőven szolgáltatják. Épületköve jó és elegendő.
Határhelyek: 1732-ben Rapó, Déllő, Vágásút, Bokom, Futó csere, Mocsáros, Nyárló, Nyárló torok, Eresztvény.
1898-ban dülői Garcza, Kecsed, Grapa, Nukuluj, Sztinyis, Kontyinit.
Lakossága: 1700-ban van 5 jobbágy lakosa s az egész községben 5 ház.
2601721-ben 3 jobbágy, 8 zsellér, 3 kóborló, egy nemes és egy ily özvegy családfő lakosa van, kik a kóborlók kivételével, 13 házastelken laknak. 1750-ben lakik benne egy szabados egy házban, 3 jobbágy 3 telken 2 házban, 25 zsellér 23 1/2 telken 21 házban, 4 kóborló s ugyanily özvegy 4.
1830-ban „Kecseg Szilvássa” lakosainak számát 245-re teszi és róm. kath. és gör. kath. templomot jelez benne az összeírás.
1837-ben népessége 243, ebből 90 nemes, házak száma 38.
1850-ben 6 kepéző, 10 férfi, 11 nő, együtt 21 ev. ref. lélek.
1854-ben 264 lélek lakossal.
1857-ben lelkek száma 299, ebből 3 róm. kath., 281 gör. kath., 13 evang. helv., 2 unitárius, házak száma 59.
1886-ban 259 lakosból 220 gör. kath., 12 helv. hitü, 7 unitárius és 20 zsidó.
1891-ben 290 lélekből 250 gör. kath., 28 ev. ref., 1 unitárius és 11 izraelita.
Adója 1721-ben 236 frt. 1898-ban 667 frt 36 kr.