131. ZALATNA
131. ZALATNA
1263-ban Zalatna Bánya (Urkundenbuch. I. 88)
1316-ban Zalathna néven jelentkezik az oklevelekben. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 194.) 1318-ban és 1347-ben is Zalathna, 1425-ben Zlathnybány, 1553-ban Zalotna formában fordul elő. (Documente. XIV. C., I. 283, 285., IV. 359.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1299-ben Zalatna területe káptalani birtok. 1316– 1320 között magyarigeni és krakkói telepesek kapják meg, bizonyára aranybányászat céljából.
Templomáról az első adat 1367-ből ismeretes, amikor Konrád a plébános. (Urkundenbuch. II. 148.; Beke: Az erd. egyházmegye. 88., jegyz.) Jóval előbbi lehet, mert a szász-német telepesek biztosan nem maradtak templom nélkül. Nagy Lajos 1357-ben, a többi bányavároshoz hasonlóan, külön jogokat biztosít részükre. (Schematismus. 1882. 32.) 1524-ben Bartholomäus a plébános. (Fabini)
Középkori katolikus lakossága a reformáció idején református és részben lutheránus lesz.
Úgy látszik, a református marad tartós egyháznak, mert a XVIII. században csak református egyház van. (Benkő J.: Transsilvania. II. 182.) A középkori templom ma görögkeleti.
A katolikus egyház 1722-től újul fel ismét. 1752– 1753-ban építik templomát. Az 1800-as évek elején a középhajót roskadozása miatt lebontják és díszesen visszaállítják. 1849. október 23–24-én felgyújtják és kirabolják. Két évre rá állítják helyre.
Főoltára az egykori gyulafehérvári trinitárius templomból került ide: alabástromból faragták. (Schematismus. 1882. 32, 33.; Az Oltár. II. 281.)
1624-ben a lutheránus zipszerek templomot építenek maguknak. A XVIII. században barokk tornyot és tetőt kap. E század elején Zalatnának római katolikus és református anyaegyháza van. Helységnévtár. 1913.)
Katolikus templom
Református templom
Görögkeleti templom
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
