1. ALSÓRÁKOS
1. ALSÓRÁKOS
1421-ben Rakus Inferior néven jelentkezik a forrásokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1459-ben Rákosd, 1637-ben Alsó Rákos (uo.) formában szerepel.
A középkorban plébániatemploma volt. Ebből azonban csak az 1498-as harang maradt meg; „Ad honorem sanctae Margarithae Virginis et Martiris 1498”.
A középkori templomot lebontják és beépítik az új templomba, eltüntetve régi stílusjegyeit. (Orbán: Székelyföld. I. 202.)
Benkő József (Milkovia. II. c. 11, CLXII.) középkori kolostorról is tud, de annak semmilyen emléke nem maradt fenn. Nem lehetetlen, hogy a várkastély helyén állott és a reformáció után szűnt meg. A kolostor köveiből építették a várkastélyt, amelynek építtetője Sükösd György, mezei kapitány. (Orbán: i.m. I. 201.)
A falu melletti Hegyes oldalán, szintén a középkorból, a „Kápolna” helynév az itt álló egykori katolikus kápolna emlékét őrzi. Búcsújáró hely volt. (Orbán: i.m. I. 202.)
A középkori tiszta katolikus falu átélve a reformáció változásait unitárius vallású lesz, a templommal együtt.
A helyzet ismét akkor változik meg, amikor Budai Péter, a buzgó református, „szép móddal és üldözéssel” – ahogyan Orbán kifejezi – annyira megerősíti a reformátusokat, hogy többségbe jutnak, és ezen a címen 1617-ben megkapják a régi templomot. A templommal együtt az említett régi harang is a reformátusoké marad. Az unitáriusok részére, közköltségen, egy kisebb templomot építenek. (Orbán: i.m. I. 202.; Kovács: Magyar ref. templomok. I. 163.)
A XVIII. században református és unitárius anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 189, 228.) és e század elején is az. (Helységnévtár 1913.)
A katolikus híveknek kis kápolnájuk van Rózsafüzér Királynéja tiszteletére. Újabbkori alapítás. (Schematismus. 1913.)
Várkastély
Református templom
Unitárius templom
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
