vitamin:
vitamin:
összefoglaló néven azon kismolekulájú, szerves anyagokat nevezzük így, melyeket az emberi vagy állati szervezet nem képes előállítani, de amelyekre a szervezetnek élete, növekedése és normális funkciói szempontjából nélkülözhetetlenül szüksége van. A vitamin fogalma a XX. század elején került világos meghatározásra – azon értelemben, hogy a szervezet számára az energiaszolgáltató tápanyagok, az ásványi sók és a víz mellett még a vitaminokra is szüksége van életének normális fenntartásához. Ezek hiányában az élőlény különféle működéseiben súlyos zavarok alakulnak ki, szélsőséges esetben halál is bekövetkezhet. A vitaminokat két nagy csoportba osztják: zsírban oldódó és vízben oldódó vitaminok. Kezdetben a vitaminokat a felfedezés sorrendjében nagybetűkkel jelölték, ma azonban az a törekvés, hogy a kémiai szerkezetet jelölő, nemzetközileg is elfogadott elnevezés honosuljon meg.
Az emberi szervezet vitaminszükséglete több tényező függvénye. A klasszikus megfogalmazás szerint az a minimális napi mennyiség, amelynek adagolása mellett a hiánytünetek nem fejlődnek ki (preventív, megelőző adag). Ezt sokszor súlyegységben, néhány vitamin esetében ún. nemzetközi egységben (NE) fejezzük ki. Figyelembe veendő azonban, hogy bizonyos állapotokban (kisgyermekkor, serdülőkor, terhesség, szoptatás) a szükséglet az átlagot meghaladhatja, ajánlatos ilyenkor az orvos tanácsát kikérni. Ez annál is inkább indokolt, mert – főleg a zsírban oldódó vitaminok esetében – az optimális mennyiséget meghaladó bevitel esetenként súlyos szövődményekkel járó hipervitaminózist okozhat. A megelőző dózisnál mindig magasabb a klinikai tünetekkel járó avitaminózist gyógyító adag, ennek megítélése azonban az orvos feladata.
A vitaminok különböző mértékben képesek tárolódni a szervezetben, így a napi adagok meghatározása – bizonyos vitaminok esetében – csak tájékoztató jellegű adat. Nem általánosan köztudott, hogy főleg a vízben oldódó vitaminok nagy részét a szokványos konyhatechnikai eljárások (főzés, sütés) igen nagy hányadban (50–90%) tönkreteszik, sőt a nyers vitaminforrások mélyhűtőben történő tárolása is tetemes veszteségeket okoz. Mindezek figyelembevételével kell gondot fordítani a kellő vitaminellátásra, mert főleg a téli, kora tavaszi időszakban az ellátás szezonális ingadozásai miatt gyakran kerülhetünk a viszonylagos vitaminhiány állapotába, ami számos, nehezen jellemezhető, általános levertségi tünettel járhat („tavaszi fáradtság”).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
