Képgazdagság és lírai realizmus
Képgazdagság és lírai realizmus
Az érett költészetet reprezentáló Mindenütt otthon és a Szegények hatalma expresszív lírája közös művészi sajátosságokat mutat. Legfontosabb jellegzetességeként a folytonos megszemélyesítő, animizáló készenlétet és a képszerűséget emelhetjük ki. Két tanköltemény tudatosan is vall erről: a Halhatatlanság a képalkotás módszerét és mesterpéldáit egységben mutatja fel, A cigánylány a mindent lírába, képekbe oldó valóságlátás önleleplezése. A rendkívül képgazdag Váci-versek képanyaga rendszerint erősen valósághoz kötött. A látványt vagy érzelmet úgy sűríti metaforikus, képi keretbe, hogy a vers-egész szemléleti színterét és a képi elemeket egyaránt a valóságos, az értelem s logika által felfogható mozzanatokból építi fel. Juhász Ferenc látomásos világlátása a Krisztus lépesméze indító temető-víziójában például, ilyen képet teremt: "Vándorolnak a temetők mint a madarak ősszel… / Úsznak a csontvázak fehéren csattogva eveznek". Váci Mihály is rálel hasonló motívumra Lidicéről szóló szép versében, a Sírásban: "Suhogjatok megmaradt jegenyék – zarándok énekekkel; / nyírfa, – táncoló csontváz, – kísérteni / a világba, kerekedj fel!" A Jeszenyin bánata később ezt így teljesíti tovább: "Jeszenyin csontvázai szerte: / – zörgő nyírfaerdők kísértenek." A két megoldás esztétikai intenzitása semmivel sem alábbvaló a másiknál, jóllehet módszerük teljesen különböző. Juhász Ferencnél a tapasztalati töltés teljesen felszívódik a látomásban, s a víziót már nem is a valóság, hanem a meginduló képzelet indukálja. Váci Mihály viszont valóságos keretben hagyja a látványt, s fantáziája úgy telíti költői tartalommal, hogy a nyírfa és csontváz között logikailag áttetsző asszociatív kapcsolatot teremt. A Sírás e képe, de különösen A cigánylány objektív, tárgyias berekesztése azt is bizonyítja, hogy a verseit ihlető érzelmek többnyire valóságos élethelyzetekben jelentkeznek, s hogy a költői szubjektum feloldódik a lírai énben. Ez a művészi magatartás a realista költő ismérve. Költészetének jelentős hányada – jóllehet életműve másfajta struktúrájú, elvontabb 875gondolatiságú versekben sem szűkölködik – valójában a lírai realizmus körébe vonható. A – főleg az első pályaszakaszt jellemző – tárgyias készség, a tapasztalati szituációt kibontva általánosító versszerkesztés, a metaforikus, képi átlényegítés egyaránt valóságelemekben gyökerezik: az ebből fakadó logikusság, átláthatóság a lírai realizmus fontos alkotó elemei. Természetesen Váci Mihály lírájában nem egy 19. századi költészetmodellekből elvont, önmérséklő lírai realizmus ismérvei testesülnek meg, s nem is e kifejezésmód szokványosabb, cselekményes vagy leíró módozata, hanem elsősorban a szemléleti képekből gondolatilag általánosító módszer jelentkezik (Piros postaládák, A némák kiáltása, Staccato stb.). Költészete éppen a zaklatottabb kort és életérzést tükröző indulatiságnak a realista kifejezésformákat gazdagító érvényre juttatásával modern. Mindez a pálya java termésére érvényes. Művészi figyelme olykor ellankadt, a finomabb megmunkálást elsiette, vagy már bejáratott alaphelyzetekkel, nyelvi fordulatokkal pótolta. Néha az érzelmek elcsukló ömlésének, máskor a képek áradásának nem szabott időben határt. Illyés Gyula hagyományát folytatta; de realista költőnek lenni számára még inkább jelentett egyfajta magatartást: közéleti elszánást és aktív politikai cselekvőkészséget, bizodalmat "az irodalmi színjáték" díszleteit elsöprő "értelmes ének" társadalomformáló küldetésében.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
