TÓTH BÁLINT (1929)
TÓTH BÁLINT (1929)
Tóth Bálint (1929) nemzedéktársaihoz képest viszonylag megkésve jelentkezett: negyven éves volt, amikor első verseskönyvét közreadta. A Nehéz örökség (1969) című kötet jórésze a dunántúli tájköltészet hagyományát követi: a táj nyugalmát szembeállítva a személyiség zaklatott közérzetével, míves versekben jeleníti meg a természetet. Hagyományosan megépített formák szabnak mértéket és határt a lázas indulatoknak; a tiszta képek és az arányosan szerkesztett versmondatok mögött keserű, önmarcangoló szenvedélyek parázslanak. Tóth Bálint átélte a történelmi lét nagy válságait és ellentmondásait, az emberiség és a magyarság múltján, sorsán töprengve vívódó víziókig jutott. A kötet legnagyobb gondolati erejű kompozíciójában, a Krisztinavárosi körmenetben történelmünk forradalmaival, honvédő harcaival vet számot: "itt az ideje számonkérni, / ötszáz év óta merre ment / ez a fejetlen-csonka-ország / s vezér nélküli regiment?" A történelmi freskó-sorozat éppen nem szűkölködik sötét tragédiákban, a költő végül mégis a cselekvő erkölcs és a közösségi felelősség jegyében foglalja össze mondandóját: "Merni s tenni. Mert sem keresztfa, / sem tűztrón, ha nem moccanunk, / nem válthat meg se pénz, se fegyver, / csak mi magunk, csak mi magunk." Második, Hetedik évad című kötete (1975) szintén történelmi élményektől súlyos. Szorongásait apokaliptikus látomásokba foglalja. Számára a magyar költői hagyomány az örökös történelmi kudarcsorozatban örök kapaszkodót jelent: Balassi Bálint, a kuruc költészet, Vörösmarty Mihály, Babits Mihály és Radnóti Miklós szellemi öröksége küzdelemre és helytállásra buzdít. A szerelem, Tóth Bálint verseinek másik nagy témaköre, mint azt a "Vakító partraszállás" című ciklusa tanúsítja, mindig új mámorral tölti el, szenvedni tanítja, s ha szól róla, egyszersmind érzelmeinek extenzív gazdagságát vetíti elénk. A kötet címadó verse, a Hetedik évad rendkívüli tudatossággal és művészi fegyelemmel megalkotott kompozíció. Nosztalgikus idillel indul és apokaliptikus vízióval fejeződik be. Szemléleti és stílusegységét a számvetés ereje teremti meg; szürrealisztikus képtechnikája, merész társításai egyetlen, a morális erő egyöntetűségével ható szerkezetbe tömörülnek. Az álmok szabadon áradó képvilágát, a belső izzást szabatosan váltogatott négyes és ötödfeles jambusok, valamint zeneileg megmunkált ölelkező rímek kényszerítik kristályos rendbe.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
