Új jelenségek a magyar szocialista irodalomban
Új jelenségek a magyar szocialista irodalomban
Az 1917. évi oroszországi forradalmi események, amelyek látóközelbe hozták a szocializmus gyakorlati megvalósításának lehetőségét Európában, a magyar szocialista irodalomban még inkább forradalmi erjedéshez vezettek. Igaz, a szociáldemokrata írók egy része hamis választ adott az orosz szocialista forradalom győzelmével felvetődő egész sor kérdésre; írásaikban a régi pacifista és reformista elméletek nyertek kifejezést. Nem voltak képesek magukévá tenni a háború polgárháborúvá változtatásának lenini eszméjét. De a hazai néptömegek forradalmi megmozdulásai és a szociáldemokrata párton belül fellépő baloldali ellenzék küzdelmei ebben az irodalomban is létrehozták a pozitív írói magatartás szép vallomásait. Várnai Zseni 1917 tavaszán lelkesen köszönti a orosz forradalmat (Élet, szabadság). A korábban írt Katonafiamnak! szintén ekkor kap igazán szerepet s válik a forradalom előkészítésének részesévé. Révész Béla Esti csillag című írásában úgy ábrázolja a gyárakból hazatérő munkásokat, hogy egyben a munkásosztály teremtő erejét is érzékelteti, A Marada-vendéglőben című kis rajzában pedig az összefogásban rejlő nagyobb erőre is céloz. Az 1918 áprilisában országszerte fellángoló tömegtüntetések közvetlen hatására írt versében Farkas Antal már a háborúért felelős osztályokkal való leszámolásra buzdítja a néptömegeket (Megjött az öcsém).
A szociáldemokrata irodalom sokszor felemás – bár gyakran pozitív vonásokat is hordozó – megnyilvánulásaival szemben a Ma köré csoportosuló fiatal írógárda körében lelt igazi visszhangra az oroszországi forradalmak eszmeisége. Már a korábbi esztendőkben is a békéért hozandó áldozat vállalása, 508a háborúval való aktív szembenállás jellemezte ezt az írógárdát. Az 1917 februári forradalom után megerősödik harcos állásfoglalásuk s a békét egy új világ távlatával fűzik egybe (Kassák Lajos: Hirdetőoszloppal, Komját Aladár: Beszélgetés egy fiúval). E költői magatartás nagy erénye, hogy tudatosan a forradalmasodó tömegek erejére támaszkodik, az ő akaratának, hangjának, megszólaltatója kíván lenni: "Az a hang, ami verseinkben töretlenül formába állt, a kor szívéből buggyant, s mi most magunkon átszűrve, egységes értékké kristályosítva visszaadjuk a kor életét jelentő tiszta tömegnek. Mert ő: mi és mi: ő vagyunk!" – írja Kassák az Új költők könyve bevezetőjében. Kassák Lajos 1917 nyarán lelkes hangon köszönti versében a forradalmár oroszokat, akik új eszmék fényét gyújtják az emberiségnek (Oroszok 1917), Komját Aladár a látszólagos nyugalom mögött feszülő, robbanásra érett állapotot fejezi ki Táj vihar előtt című költeményében.
De a forradalom érlelődését közvetlenül kifejező versek mellett nagy jelentőségű a Ma költőinek az élet teljesebb befogadására törekvő, új látásmódot kifejező költői tevékenysége, amely új költészet csiráit hordozza magában. Mert nemcsak a hivatalos irodalom megmerevedett epigonizmusa ellenére s nem is csupán a szociáldemokrata irodalom naturalista, kisszerű ábrázolásmódjával szemben hozott újat a Ma költőinek dinamikája, tartalmi és formai eredetiségre törekvése, de gazdagodást jelentett – a modern polgári írók nyugati kultúrát átplántáló mozgalma mellett is – egész irodalmunk továbbfejlődése szempontjából. A nyelvi és formai szabadság meghonosításával nemcsak a túlzottan nagyvonalú konstrukciókat, a sokszor fantasztikus, bizarr szóképeket stb. hozta irodalmunkba ez a költészet, hanem meghonosította a szabadabb gondolat- és szókapcsolások, képzettársítások új formáit, lehetőségeit, és ezzel hajlékonnyabbá gyúrta a költői nyelvet. Új színekkel, témakörrel gazdagította egész költészetünket, ahogyan a modern élet, a gyárak, üzemek, a munkásosztály életének képeit, kifejezéseit is költészete anyagába olvasztotta. Kassák Bányászok a hajnalban, Séta a perifériákon, Komját Gyár, Külvárosi orvos rendelője, Lengyel József Ferdinánd-híd című verseiben nyer kifejezést a legjellegzetesebben ez az új látásmóddal párosult új tematika. Talán nem túlzás azt állítani, hogy – Ady mellett – a Ma költőinek tevékenysége bizonyos vonatkozásban már a nemzet központi problémáit kifejező modern proletárlíra, József Attila költészetének kibontakozását készíti elő. Ebben az összefüggésben vizsgálva a Ma mozgalma egy forrongó kor átmeneti jelenségének tekinthető, amely azonban néhány nagyjelentőségű kezdeményezésével nemzeti irodalmunk további fellendülését készítette elő.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
