DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Nagyon köszönöm az értékes felvetéseit, mert lehetőségem van arra, hogy tisztázzak egy-két félreértést, egy-két oda nem figyelésből fakadó lehetetlen állítást.
2011-ben fogadta el a Magyar Országgyűlés a nemzeti energiastratégiát, amelynek fő célja, hogy a hazai energiaellátás biztonságos legyen, hosszú távon fenntarthatóan működjön, és mindezzel szolgálja a magyar gazdaság versenyképességét. Ennek egyik fontos eleme volt, hogy törekednünk kell az energiafüggőségünk csökkentésére, és meghatározta, hogy milyen energiamix mellett gondolkozunk az energiaellátás eme céljainak - tehát biztonság, fenntarthatóság, versenyképesség - teljesítésére. Ez az energiamix nem áll másból, mint a nukleáris energia kapacitásának fenntartásából, a megújuló források növeléséből, valamint a meglévő szén-, azaz lignitkészletünk indokolt és célszerű felhasználásából.
Azóta a vita elsősorban a körül forog, hogy milyen módon lehet helyettesíteni a nukleáris energiát, és a zöldmozgalmak, köztük az LMP is erőteljesen azt mondják, hogy nem kell Paks II. beruházás, helyette megújuló forrásból biztosítsuk azt az energetikai rendszert, amely biztosítani tudja az ellátásbiztonságot, a fenntarthatóságot és a versenyképességet. Ehhez képest azért figyelemreméltó, hogy milyen költségeket jelentene a tisztán megújuló forrásból történő energiaellátás, vagy legalábbis az a része, amit Paks II. kiváltása jelentene. A naperőművek esetében ez a beruházás 16 200 milliárd forintot jelen-tene, a szélerőművek esetében pedig 3800-5000 milliárd forint között. Ez azt jelenti, hogy Paks II. kiváltását a napelemek esetében négyszeres összegből tudnánk biztosítani, míg a szélerőművek esetében legkevesebb kétszeres összegből, s ezzel még nem váltanánk ki és nem kezelnénk az időjárás változásából származó kockázatokat.
Minden energiapolitika meghatározó abból a szempontból, hogy milyen az ország adottsága. Az európai uniós energiapolitika, az energiaunió is afelé megy és azt fogadja el, hogy az országok szabadon válasszák meg az energiamixüket, mert nem egyformák az országok adottságai, nem egyformák a szélerőművek hasznosítása szempontjából, nem egyformák a geotermikus energia hasznosítása szempontjából, és természetesen a naperőművek szempontjából sem.
Hozzá kell tennem, hogy miután az energiaunió egy piaci alapon működő energetikai rendszert céloz meg, ebben az esetben azt kell mondanom, hogy azoknak a szélerőműveknek, amelyek Magyarországon 10-12 százalékos kihasználtsággal működnek, versenyre kell kelni az offshore, úgynevezett tengeri szélerőművekkel, amelyek 20-22 százalékos kihasználtsággal működnek. Tehát ez a verseny eldőlt ebből a szempontból. Magyarországnak, ha versenyképes áron kívánja az energiaellátását biztosítani, olyan megoldások felé kell fordulni, amelyek stabilan, hosszú távon, nagy kihasználtsággal és olcsón termelnek. Jelen pillanatban az egyik eleme ennek a rendszernek a nukleáris energiaforrásból származó energiatermelés.
Természetesen nem kizárt, sőt támogatott a magyar kormány részéről a megújuló rendszerek alkalmazása. Ez azt is jelzi, hogy 2016 végéig 2,1 gigawatt megújuló napelemrendszer megépítésére vonatkozó pályázat érkezett be a hivatalhoz, és amellett természetesen az energiahatékonyságnak is fontos szerepe van az energiaellátás biztonságában. Erre a magyar kormány mintegy 768,4 milliárd forint vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatási keretösszeget biztosít, az „Otthon melege” program keretében meghirdetett pályázatok pedig a lakosságot érik el az energiahatékonyság növelése szempontjából, és Magyarország természetesen vállalja azoknak a céloknak a teljesítését, amit az Európai Unió az energiahatékonyság szempontjából megkövetel, és ezt teljesíteni is fogjuk.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
