DR. GALAMBOS DÉNES
DR. GALAMBOS DÉNES
DR. GALAMBOS DÉNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! A hozzászólásomban alapvetően két területtel szerettem volna foglalkozni, de ez most bővül még néhány területtel. Maga a téma, amely elég nagy ívet tud adni egy képviselőnek, adja az alkalmat arra, hogy szóljon olyan gyakorlatról is, ami talán jó és követendő, vagy legalábbis vitául szolgálhat.
A hozzászólásom első részében arról beszélnék, amiről nem szóltunk még a vidék gazdasági és társadalmi felemeléséhez szükséges lépések keretében - részben már képviselőtársaim érintették, illetve volt szó arról is, a vidékfejlesztési programmal összefüggésben is utalt rá államtitkár úr, amikor itt volt még a teremben, de ennek a fő felelőse igazából nem a vidékfejlesztési operatív program -, tehát amiről szólni szeretnék első körben, a széles-sávú-há-ló-zat-fejlesztések, az internetfejlesztések kérdésköre. Elöljáróban szeretnék utalni a „Szupergyors internet” programra, amelyről a kormány 2014-ben döntött, hogy két évvel az Unió 2020-as véghatárideje előtt, 2018 végéig minden magyarországi háztartás, vállalkozás és közintézmény számára, amely igényli, elérhetővé teszi a legalább 30 megabit/szekundum sávszélességet biztosító internetet.
A „Szupergyors internet” program célja, hogy Magyarország összes olyan fizikai címén, amit igényhelynek nevezünk, lehetőség legyen arra, hogy a 30 megabit/szekundum szélessávúinternet-lefe-dett-ség 2018 végéig megoldásra kerüljön teljeskörűen. A hálózatfejlesztések megvalósulása hozzájárul ahhoz, hogy javuljon az elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége, növekedjen Magyarország versenyképessége, ezáltal javuljon a lakosság életminősége.
Tapasztalatból tudjuk valamennyien - és itt utalok vissza a vidékfejlesztési program keretében elhangzottakra -, hogy azok a területek is, ahol alig került kiépítésre villanyhálózat, de már szerencsére van, nyilván azok a területek is fontos, hogy felzárkóztatásra kerüljenek. A tanyaprogram ezért is egy üdvözlendő dolog. Ha most Font Sándor képviselőtársam itt lenne, nyilvánvalóan bólogatna hozzá. Magam eredendően Bács-Kiskun megyei lévén - Kunszentmiklós és térsége - tudom azt a virágzó világot, amely annak idején a tanyai életben megnyilvánult; természetesen akkor nem internet volt. De ma már, azt gondolom, hogy ez is egy szükséges szolgáltatás azoknak is, akik ott akarnak élethivatásszerűen élni, és higgyék el, egyre többen vannak, akik ott élnek élethivatásszerűen, és nem csak, hogy úgy mondjam, parasztwellnessnek használják ezeket az ingatlanokat, azoknak mindenképpen fontos, hogy elérhetőek legyenek a szolgáltatások. Én azt gondolom, hogy ez a fő irány, tehát nem a tanyasiak, természetesen a tanyasi internetelérés, hanem a vidéki hálózatfejlesztés, ami azért is fontos, mert az elektronikus közigazgatás területén nemcsak az adóeljárásokban, hanem a különböző engedélyek beszerzésében és kérésében is nagyon fontos az internet használata, a szélessávúinternet-használat pedig azért, mert azok az ügyfélkapuk, amelyeket el kell érniük, nyilván időt és energiát takarítanak meg, nem beszélve arról, hogy költséget is. A fejlesztések során felmérésre kerültek a magyarországi hálózati lefedettségek, és ez alapján 3 millió 700 ezer magyarországi címből közel 900 ezer volt a széles sávú internettel nem lefedett címek száma.
Azt gondolom, hogy azok a törekvések, amelyek a települések lefedését szolgálják, 2350 települést jelent első körben, 60 milliárd forint európai uniós és hazai forrással támogatja a kormány ezeket a célokat, ebben vannak olyan fejlesztések, amelyek már aláírt támogatási szerződéssel rendelkeznek, így Kiskunhalas, Tiszavasvári, Gárdony, Zirc esetében. A projektek összköltsége közel 65 milliárd forint, mintegy 45 milliárd forint vissza nem térítendő és 4,6 milliárd forint visszatérítendő támogatással.
Ami még ehhez kapcsolódik, ami a lakosság, az állampolgárok terheit is csökkenti - szóltam az elektronikus közigazgatásról -, a jogi akadálymentesítésre vonatkozó jogszabály-módosítási csomag, amit a Miniszterelnökség illetékes államtitkársága gondoz. Ehhez társulnak még azért olyan adómentességek, mint hogy öt évig közműadófizetési kötelezettség alól mentesek a minimum 100 megabit/szekundum sávszélességű elérést biztosító hálózatok, az áfakulcs pedig ’17-ről 18-ra, ’18-tól pedig 5 százalékra fog csökkenni. Azt gondolom, hogy ezek a fejlesztések mindenképpen a helyi lakosság kommunikációban való részvételének az alapját teremtik meg.
A másik téma, amihez szólni szerettem volna, a szövetkezeti hitelintézetek integrációja. Ebbe azért nem kívánok most belebocsátkozni, mert vezérszónokként ezt a témát kifejtettem a T/15375. törvényjavaslat alapján, azóta az általános vitán túl vagyunk, a részletes vita vár erre a törvényjavaslatra. Továbbra is meggyőződésem az, hogy a takarékszövetkezeti integráció - a politikai felhangokat leszámítva, amelyekkel nem értek egyet - azon üzemméretet teszi lehetővé a takarékszövetkezeti hálózatnál, amely mérethatékony nagyságokat fog előállítani. Sokan azt mondják, hogy a takarékszövetkezetek kényszer-integrációja folyik. A jogszabály nem ezt az irányt mutatja, illetve maga a törvénymódosítás sem erre irányul. Az a 12 nagy intézmény, amely magába foglalja majd a takarékszövetkezeteket az integráció révén, eszközhatékonyságban, üzemméretben, informatikai rendszerek optimalizálásában, mindenben arra ad alapot, hogy a vidék bankjává váljanak ezeket a takarékszövetkezetek.
A vidéki választókörzetem egyik része Dunaújváros, a másik pedig nyolc település majdnem hasonló nagyságrendet képviselve. A vidéki takarékszövetkezeti területeken, főleg Fejér megye 4-es választókerületében az a kérdés merült fel, hogy nem az a gond, hogy ki a tulajdonos, hanem fontos, hogy ott legyenek azok a személyek, akikben megvan a bizalom, mert ő vezette tíz éven keresztül, öt éve, nyolc éve, ismerik a helyben lakó ügyintézőket, és azt gondolom, hogy ez jelentős mértékben bizalmi faktor, ezzel pedig szeretnének a vidéki emberek továbbra is élni, hiszen az a tapasztalat, hogy azok a pénzintézetek, amelyeknek a nevét most nem mondom, a nagyobbak, egyszerűen nem hajlandóak nyitni a településeken.
Gyorsan még áttérek arra a részére a hozzászólásomnak, ami arra irányul, amiről nem beszéltünk ma, a vidékfejlesztés egyik, nem elhanyagolható elemére, a Leader-programokra.
Az én választókerületemben - a képviselőtársammal együtt, közösen -, amely egy Leader HACS munkacsoportot testesít meg, 342 millió forint is fontos összeg, 18 településnek és az ott élő vidéki embereknek minden fillérért fontos odanyúlni. Ezek az emberek ezeket a megtakarításaikat, ami szükséges majd a programjaik megvalósításához, takarékszövetkezetben tartják, és sok esetben a Leader-programok keretében megvalósuló összegeket pedig ezek a takarékszövetkezetek kezelik. Ne becsüljük le ennek a jelentőségét sem, és azt sem, hogy ha 18 település meg tud valósítani pályázatonként 5-8 milliós vidékfejlesztési fejlesztéseket, az nagyon fontos, és nem a tokaji minikilátóra gondoltam természetesen. Egészen mások nálunk az elképzelések és azok az elgondolások, amelyeket ebből a programból szeretnénk megvalósítani.
(20.10)
Egy nagyon fontos, gyors és jó példát szeretnék mondani, amit Tasó László államtitkár úr már felvezetett: 100 milliárdos közútfejlesztési program. Fejér megyében ezeket a szinergiákat sikerült úgy létrehozni, hogy az a Duna-híd, amely nem elválaszt, hanem összeköt bennünket, például olyan adottságot jelent, amit Font Sándor és Varga képviselőtársammal együtt éppen az elmúlt napokban tapasztalhattunk meg, és a másik államtitkár úr, Homolya úr tudna erről még szólni. A vidékfejlesztésnek Közép-Magyarországon az egyik kifejezetten nagy projektjét tudjuk összerakni, ha ezek a települések és a régiók összefognak, ez pedig: Kecskeméttől egészen Lepsényig, Enyingig három autópálya összekötése, ami a térségeknek, a településeknek és az ott lévő ipari tevékenységeknek és a Kecskeméttől egészen a Balatonig terjedő régióknak ad kiváló lehetőséget.
Ezt azért is szeretném mondani, a „Modern városok” programra még szeretnék egy pillanatra kitérni, mert Dunaújváros vonatkozásában például megvalósítottuk azt a kiváló, még egyszer használom ezt a szót, szinergiát - a „Modern városok” programból egy példát hadd mondjak -, hogy 4 milliárd forintból négy számjegyű utak fejlesztését a TOP-ba átkonvertálva sikerült megvalósítani, megoldani olyan utak felújítását, amelyeken bejárnak az emberek dolgozni a megszűnt vidéki munkahelyek helyett Dunaújvárosba, a hagyományos nagyiparba, az új ipari területekre. Ez a vidéki együttműködésnek egy kiváló példája, azt gondolom, számtalan ilyen példát lenne jó hallani a közeljövőben.
Itt ezzel a példával szerettem volna zárni a hozzászólásomat, és azzal, hogy város, vidék, falu - mind a két szegmensét látva azt mondom, és még a mezőgazdaságról nem is szóltam, pedig mezőgazdasági terület a választókerületem egyik nagy része - jól összeharmonizálható, csak ehhez megfelelő programok, emberek és elhivatottság szükséges.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
