CSIZI PÉTER
CSIZI PÉTER
CSIZI PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A vita eddigi részéből is jól látszik, hogy amikor a Budapesten kívüli önkormányzatok helyzetét, problémáját, jövőjét beszéljük át, akkor nem mehetünk el a mellett a tény mellett, hogy megvizsgáljuk, mi volt az elmúlt 10-12 évben. Meg kell nézni, hogy hogyan jutottunk el 2010-hez, mit örököltünk a 2010 előtti kormányoktól az önkormányzati világ szempontjából, és hogy mi történt 2010-től mostanáig.
A szocialista kormányzást gyakorlatilag az iskola-, kórház- és postabezárás jelentette, és gyakorlatilag 2010-ben egy ilyen állapotból indítottuk el azt a vidékprogramunkat, ami ma is fut, és aminek az eredményeit az elkövetkezendő időszakban helyből hozott példákból képviselőtársaimnak konkrét tények alapján be fogom majd mutatni.
A mi alapelvünk a szocialistákkal ellentétben, hogy nem Budapestről akarjuk megmondani, hogy mi jó a Budapesten kívüli önkormányzatoknak, hanem az ő problémájukat, az ő fejlesztéseiket, az ő kéréseiket a velük való egyeztetések során döntjük el, velük való konzultációkkal és párbeszéd során alakítjuk ki. Erről szólt gyakorlatilag az elmúlt években az adósságkonszolidáció, erről szólnak a területi és településfejlesztési operatív programok, amit röviden csak TOP-oknak, helyi TOP-oknak hívunk, és erről szól, ami a nagyvárosokat érinti, a „Modern városok” program is, és én magam is e három területről szeretnék röviden pár szót ejteni.
Kezdjük az alapokkal! Az alapok az önkormányzati adósságkonszolidációval indultak, hiszen a szocialista kormányok legnagyobb hibája, legnagyobb bűne az volt, hogy belekényszerítették a családok mellett az önkormányzatokat, a helyi településeket a svájcifrank- vagy euróalapú hitelek felvételére. Két területen kényszerítették őket hitelfelvételre, és két terület miatt adósodott el gyakorlatilag, ha nem is minden, de az önkormányzatok jelentős része. Az egyik az alulfinanszírozás volt: a szocialista kormányok idején kész tények mentén, mindenki jól tudja és jól emlékszik rá, hogy a kötelező állami feladatokra, amit az önkormányzatoknak el kell hogy végezzenek, nem kapták meg azt a szükséges támogatást, ami az alapfeladat ellátásához szükséges. Tehát az önkormányzatoknak ebben az időben számos helyen működési hitelek sokaságát kellett, nem győzöm hangsúlyozni, svájcifrank- vagy euróalapon fölvenni.
A másik óriási nagy probléma, ami ezekben az időszakokban kezdődött, az az európai uniós finanszírozási rendszerben keresendő, amikor is a helyi településeknek egy nagyon komoly dilemmát kellett magukkal lefolytatni.
(16.40)
A polgármestereknek, a képviselőtestületeknek és a lakosságnak azt kellett eldöntenie, hogy mitévők legyenek: élnek a történelmi lehetőséggel, és a helyi problémáikat megpróbálják megoldani európai uniós finanszírozásból, de ehhez jelentős önerőt kell biztosítani, az önerő biztosítását pedig csak drága hitelek mentén tudták megtenni, vagy pedig nem élnek ezzel a történelmi lehetőséggel.
Úgyhogy az első és legfontosabb feladat a vidéki önkormányzatok rendbetételénél az adósságkonszolidáció volt, és 2013 decemberéig 2082 önkormányzat 1369 milliárd forintos adósságát fizette ki a kormány. Ezután indulhattunk meg a fejlesztésekkel. Még fontos megjegyezni, hogy az önkormányzati adósságkonszolidációnál két cél lebegett a kormány előtt: egyfelől a tehermentes állapotot tartósan meg szerettük volna és meg szeretnénk tartani - erről szólt a stabilitási törvény -, másfelől pedig ez is fontos, az igazságosság jegyében azon önkormányzatok, akik konszolidációval nem rendelkeztek, akik azt megelőzően is jól gazdálkodtak, azok részére egy speciális fejlesztési konstrukciót indítottunk útjára, aminek köszönhetően 2017-ig 2309 önkormányzat 46 milliárd forintos plusztámogatást kapott.
Áttérve a fejlesztésre és a fejlődésekre, 2010 és 17 között több mint 10,5 ezer milliárd forint értékben történtek fejlesztések. Ebből 1800 milliárd forint jutott a megyéknek és a megyei jogú városoknak, és 1230 milliárd forint jutott vidékfejlesztésre. Fontos megjegyezni mindemellett a területi operatív programokat is, hiszen a területi operatív programoknak pont az a feladatuk, amit az előbb, az imént kritikaként említettem, hogy úgy szeretnénk elkölteni az európai uniós forrásainkat, hogy azzal kifejezetten a helyi ügyeket szolgáljuk, és kifejezetten olyan problémákat oldjunk meg, amelyek az adott településen egy, kettő vagy akár három évtized óta is megjelentek.
A területi operatív programokat megelőző időszakban, amikor Budapestről központilag kiírt pályázatokon indultak el a települések, akkor sok esetben azt tapasztaltuk, hogy versenyeztek egymással, és amit Gőgös képviselő úr mondott vezérszónoki hozzászólásában, hogy a települések már nem beszélnek egymással, az sok más indok mellett oda is vezethető vissza, amikor egy Budapesten kiírt pályázatra sok száz vagy bizonyos esetekben sok ezer település próbált meg úgymond lőni, próbált meg pályázatot beadni, és gyakorlatilag a korábbi európai uniós pályázati rendszerrel azt érték el, hogy a települések ellenfelei bizonyos esetekben, igazat adok képviselő úrnak, sajnos ellenségeivé váltak egymásnak.
Ennek ellenére most ott tartunk, hogy a területi és operatív fejlesztési programok már az előre megtervezett módon a megyei jogú városok és a megyék elkészített fejlesztési stratégiái, garanciái és koncepciója alapján kerültek kialakításra, és már most pontosan tudjuk, hogy 2020-ig 1185,7 milliárd forintot fogunk a 18 megye és a 22 megyei jogú város céljainak megvalósítása érdekében elkölteni. Már most pontosan látják a városok, köztük - Pécs országgyűlési képviselője vagyok - természetesen Pécset is fogom kiemelni, pontosan látjuk, hogy milyen ütemezéssel tudunk olyan problémákat megoldani, amiket az elődeink egyébként évtizedeken keresztül csak ígértek. És természetesen az európai uniós források nem elegendőek mindenre, de ezért indította el a kormány a nagyvárosokat bevonva a „Modern városok” programot.
A „Modern városok” program gyakorlatilag egy olyan fejlesztési struktúrát és célokat irányoz elő, amelyeknél nincsenek európai uniós kötöttségek, és számos település is - mint az én városom, Pécs is - gyakorlatilag olyan programokat is megvalósíthat, amikre korábban az előző kormányoknál mindig az volt az indok, hogy az Európai Unió nem ad rá forrást, az Európai Unió nem ad rá pénzt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva azt tapasztalom, hogy Magyarországon, Budapesten kívül 2 ezer iskola és 22 egyetem újult meg, több mint 100 kórházban volt valamilyen fejlesztés, bővítés vagy modernizálás, megépült 600 kilométer új, és megújult 2100 kilométer közút, és mindemellett még 1243 kilométernyi kerékpárúttal is gazdagodott a magyar vidék. A tények nem azt mutatják, amit önök kritikaként megfogalmaztak; annak ellenére, hogy mi is látjuk, hogy hova kell tartani, és mi is látjuk pontosan, hogy milyen fejlesztéseket szeretnénk látni Budapesten kívül. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
