SCHMUCK ERZSÉBET,
SCHMUCK ERZSÉBET,
SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem ért bennünket meglepetésként, hogy a tavalyi évhez hasonlóan most is módosítják az idei évi költségvetést visszamenőleg. Persze, a kormány ettől függetlenül azt állítja, hogy a költségvetés tervezésénél a legfontosabb szempont a biztonság és a kiszámíthatóság, de a büdzsé állandó módosításával - és még várhatóan biztos lesz idén is további módosítás - tulajdonképpen saját magukat cáfolják.
Az LMP már többször feltette azt a kérdést, hogy miért is kell és miért szükséges a tavaszi ülésszakban benyújtani és elfogadni a jövő évre vonatkozó költségvetést, amikor előre látni lehet, hogy úgyis hozzá kell nyúlni, módosítani kell, hiszen a nemzetközi, hazai gazdasági folyamatok is azért elég gyorsan változnak. Mi úgy látjuk, hogy ez, hogy tavasszal fogadja el az Országgyűlés, ez nem kiszámíthatóság. Minden gazdasági szereplő pontosan tudja, hogy ezek a számok nem véglegesek.
Az idei évben majdnem 600 milliárd forintos módosításra van szükség a költségvetésben, tehát kiszámíthatóság most sincs, ráadásul, ha megnézzük a módosítás részleteit, akkor a kép még bonyolultabb, mert mind bevételi, mind kiadási szempontból érik változások az idei költségvetést, és a keletkező 175,8 milliárd forintos pluszbevételt pedig természetesen egy mozdulattal a kormány el is költi. 5 milliárd forinttal emelik meg például a Miniszterelnöki Kabinetiroda kommunikációs feladataihoz szükséges keretet, még több pénz jut tehát kormányzati propagandára, bár folyamatosan mondjuk, hogy ami eddig is van, az bőven elég, sőt sok is, de hát ez nyilván azért van, hogy még több pénzt talicskázhassanak ki az erre már ráépült korrupciós gépezeten keresztül. Még több lesz a nemzeti konzultáció, miközben csak ez a mostani emelés több, mint amennyiből például egy paksi népszavazást meg lehetne szervezni.
Az LMP szerint sem a Miniszterelnöki Kabinetirodára, sem a kormányzati propagandára semmi szükség nincs, és az erre fordított 27 milliárd forintnak pedig éppen ezért mindenhol jobb helye lenne, mint Rogán Antal miniszter úrnál. De ez a módosítás is tökéletesen tükrözi az önök gondolkodásmódját. Önök ugyanis nem megfelelően és nem elégséges módon kormányoznak, helyette sokkal inkább kommunikálnak.
Mivel a kormányzati teljesítmény egyre rosszabb, mivel egyre több család érzi úgy, hogy magukra hagyták, ezért egyre többet kell nyilvánvalóan a kommunikációra költeni, fordítani, hogy megpróbáljanak felépíteni egy alternatív valóságot, amiben tudjuk: Magyarország jobban teljesít. Pedig, ha valóban tenni akarnának az országért, akkor ezt a pénzt sokkal inkább például a minimálnyugdíj bevezetésére, vagyis egy ilyen 50 ezer forintos öregségi minimálnyugdíj felemelésére fordítanák. Vagy például tartalékolhatnák akár egy általános béremelésre is, amire nyilvánvaló, hogy ez az összeg nem elegendő, de be lehetne tartalékolni.
A beruházás-előkészítési alap létrehozása, amelyre 25 milliárd forintot csoportosítanak át, nagyon jól mutatja, hogy az állami beruházások területén komoly problémákkal küzd a kormány. Arra hivatkoznak, hogy a hatékonyság megvalósítása érdekében kerül létrehozásra ez az alap. De ha jól értettem, államtitkár úr, az ön expozéjában, akkor azt mondta, hogy ebből főleg a kkv-knak szánnak forrásokat. (Banai Péter Benő ingatja a fejét.) Nem, akkor azt félreértettem. Akkor az nem ebből megy. De mivel itt nem derül ki számunkra, hogy ezt a beruházás-előkészítési alapra szánt pénzt mire fordítják, éppen ezért nem lennénk akkor sem meglepve, ha például ebből a vizes vb költségnövekedését akarnák finanszírozni. Márpedig az a beruházás, a vizes vb beruházása valóban a hatékonyság paródiája, hiszen valamikor eredendően 14 milliárd forinttal tervezték, és lehet, hogy a megnyitóig a 140 milliárd forintot is el fogja érni.
És van egy másik kiemelt beruházás, a Puskás Ferenc Stadion újjáépítése, és ebben is komoly fennakadások láthatók. Tudjuk azt, hogy Csányi Sándor már többször került kellemetlen helyzetbe az Európai Labdarúgó Szövetségnél, amikor a stadion átadásának a csúszásait jelentette, és hát lehetséges, hogy a munkafolyamatok felgyorsítása is pluszkiadásokat fog eredményezni a kormánynak. Nem tudjuk, hogy akkor esetleg ebből a beruházás-előkészítő alapból netalántán még erre is szánnak pénzt. Hogyha nem jól értettem államtitkár úrnak a felvezetőjében, hogy mire használják tételesen ezt a beruházás-elő-készí-té-si alapot, akkor szeretném, ha ezt egy kicsit tételesen felsorolná. Mi, az LMP nem tudunk olyan módosítást támogatni, amely szabad kezet ad a kormánynak néhány tíz milliárd forint elköltésére, mert már túl sokszor néztük végig, hogy ez hova vezet.
Hatalmas összeg kerül az Országvédelmi Alapba. Az 55,9 milliárd forintos emeléssel majdnem duplájára emelkedik az alap kerete, és így több mint 115 milliárddal tudnak majd gazdálkodni. Ehhez az összeghez elvileg csak akkor szabad hozzányúlni, ha rendkívüli helyzet alakul ki vagy bármilyen vészeset történik. De sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy azért ennél mohóbb a kormány. A tavalyi évben 300 milliót csoportosítottak át a versenysport, illetve 200 milliót a budapesti Maccabi Játékok finanszírozására, márpedig ezeket nehéz lenne rendkívüli kiadásoknak minősíteni.
Ennél is felháborítóbb azonban az, hogy ebből az alapból csoportosítottak át tavaly 3,3 milliárd forintot a Garancsi István tulajdonában álló fehérvári stadion felújítására. Ebből sajnos azt a következtetést tudjuk levonni, hogy az Országvédelmi Alap sokkal inkább egy oligarchavédelmi alap, amihez akkor nyúlnak, ha a gazdasági hátország egyes tagjainak esetleg kevés pénz jut. Az LMP ezért egyáltalán nem nyugodt, amikor a kormány duplájára emeli az Országvédelmi Alap előirányzatát, mert nem biztosított annak rendeltetésszerű felhasználása.
És nem tudok szó nélkül elmenni amellett sem, hogy az Országvédelmi Alap keretének megduplázása mellett a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatát is 10 milliárd forinttal emelik.
Ez így már 120 milliárd forintot jelent, a két előirányzat tehát összesen 240 milliárd forintos, gyakorlatilag szabadon felhasználható keretet jelent a kormánynak, legalábbis a gyakorlat szerint, amit eddig láttunk. Az LMP álláspontja szerint ezt a pénzt a gazdasági hátország feltőkésítése helyett valóban a váratlan eseményekre való felkészülésre kellene megtartani. Ma ugyanis az ország talán még inkább kiszolgáltatott a külső tényezőknek, mint 2008-ban volt. A kormány ugyanis az elmúlt években csak a külföldi nagyvállalatok támogatására alapozta gazdaságpolitikáját, és ha egy újabb hullám végigsöpör a világgazdaságon, akkor annak biztosan Magyarország lesz a vesztese.
(17.20)
Jelenleg a magyar kormány élvezi a kedvező világpiaci helyzetet, hiszen a világ vezető gazdaságai jó helyzetben vannak, jelenleg kiegyensúlyozottan működnek, de tudjuk, hogy Amerikában már elkezdődött a jegybanki kamatemelés, ami a monetáris szigorítást vetíti előre, illetve a Barclays újra elkezdett önerő nélkül lakáshitelt finanszírozni, ami korábban is komoly feszültséget okozott a világgazdaságban. Ezek mind arra utalnak, hogy bármikor megváltozhat a kedvező világpiaci helyzet.
Az LMP álláspontja szerint egy felelősen gondolkodó kormány tanul az elődei hibájából, és valóban felkészül a váratlan események bekövetkezésére, nem csak egy újabb kormányzati pénzcsapként tekint a biztonsági tartalékra. Ezt nagyon-nagyon meg kellene fontolni. Fontosnak tartjuk azt is, hogy beszéljünk arról, hogy honnan ered az a pluszforrás, amit most elkölt vagy elköltött a kormány. Ez a pénz az állami földek eladásából, közismert nevén a földrablásból származik. Erre a pénzre csak azért teheti rá a kezét a kormány, mert eladta az egyik legfontosabb közös vagyonunkat, mert felélte Magyarország jövőjének egyik zálogát. Ez nagyon-nagyon-nagyon komoly hiba.
E mögött a plusz 160 milliárd forint mögött kisemmizett kisgazdálkodók tízezrei vannak. Az LMP szerint a földprivatizációnak soha nem kellett volna megtörténnie, és nem szabadott volna megtörténnie. Azonban, ha már a kormány elkövette ezt a történelmi bűnt, akkor az lenne a minimum, hogy az ebből befolyó pénzeket csak és kizárólag a magyar mezőgazdaságra, illetve az állami földvagyon gyarapítására költse el. Ehelyett a kormány most szinte az egész pénzt átteszi két olyan alapba, amelyből gyakorlatilag ellenőrzés nélkül költhet arra, amire csak kedve van, azaz ne legyenek kétségeink: a földrablásból befolyt pénzek a Garancsiknál, a Mészárosoknál és a többi oligarchánál fognak landolni. Tehát ők még azt a pénzt is visszakapják ilyen-olyan formában, amit az állami földek megvásárlására kellett fordítaniuk.
A most benyújtott módosító más szempontból is leleplezi a kormány politikáját. Míg tavaly a pluszbevétel túlnyomó része a társasági adó 290 milliárd forintos növekményéből származott, ezzel szemben idén 139 milliárd forintos csökkenés következett be ezen a téren. Ez nagyon jól rávilágít arra, ami már többször bebizonyosodott, hogy Magyarország ismételten a multinacionális cégeknek kedvez, és feléjük tesz gesztust a társasági adó csökkentésével. Ez a pénz ugyanis jellemzően a külföldi nagyvállalatoknál landolt, miközben a magyar kisvállalkozások kénytelenek valahogy kitermelni a minimálbéremelés költségét.
Egyszerűen nem lehet elfogadni azt, hogy amikor a kis- és középvállalkozásoknak lenne szüksége támogatásra, amikor tudják azt, hogy a kis- és középvállalkozások mennyire szorult helyzetben vannak, akkor képesek arra, hogy a kis- és középvállalkozásokkal kitermeltetik a minimálbéremelés fedezetét. Kiszámoltuk, egy kisvállalkozónak 15 ezer forint pluszterhet jelent egy-egy minimálbér megemelésének a költsége. Ugyanakkor a multinacionális cégeknek pedig adnak egy több mint 100 milliárd forintos ajándékot. Ez egyszerűen elfogadhatatlan, egyszerűen nem lehet megérteni, hogy ez miért történik. Miért történik ez, amikor tudjuk, hogy a foglalkoztatottak 80 százalékát a kis- és középvállalkozások dolgoztatják, tehát ott van lehetőség munkahely-te-rem-tésre? Tudjuk azt, hogy a multinacionális cégeknél a foglalkoztatás bővítése, ez a kapacitás egyszerűen korlátos. Tehát nem érthetők ezek a dolgok.
Mi úgy gondoljuk, hogy az előzőekben említett bevételeket olyan beruházásokra kellene fordítani, amelyek elősegítik a lakhatást, az energiahatékony-sá-got és a megújulók használatát, ami a jövőt építené, és a kevesebbet keresőknek is hasznos lenne. Az is biztos, hogy az oktatásügy, az egészségügy forrásainak visszapótlására égető szükség van. Az elmúlt években sok-sok millió forintot vontak ki ezekből a szektorokból. És emellett szükség lenne valódi bér-eme-lésre, valamint a minimálnyugdíj emelésére is. Ezek azonban, úgy látszik a mostani módosításból, hogy nem igazán fontosak a kormány számára. Köszönöm a figyelmet.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
