HEGEDŰS LORÁNTNÉ,
HEGEDŰS LORÁNTNÉ,
HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Jó, köszönöm. Tisztelt Államtitkár Úr! A vezérszónoki expozéjában arról beszélt, hogy mennyire fegyelmezett költségvetést valósít meg a kormányzat, és hogy ez is egy fegyelmezett előterjesztés. Kétségtelen tény, hogy a kormányzat fegyelmezetten teremti meg magának azt a mozgástért, azt a plusz zsebpénzt, amit aztán most itt a 2018-as választások előtt eléggé nyilvánvalóan fegyelmezetten fog tudni kiosztani annak rendje-módja szerint.
Nem tudom megkerülni, hogy ellenzéki képviselőként ne tegyem hozzá azt a további megjegyzést, mi attól is tartunk, hogy ez egy utolsó esély a kormányzat számára, hogy még korrupciós pénzeket nyúlhasson le, illetve a kormányzathoz közeli vállalkozók még ilyen pénzekből részesüljenek. Ezért mi azt a részt, ami a rendkívüli kormányzati intézkedésekre vonatkozó előirányzat-növelés, valamint az Országvédelmi Alap megnövelése, nem tudjuk támogatni, mint ahogy azt is eléggé kérdésesnek tartjuk, hogy mennyire megalapozott azon adóbevételek, járulékok, díjak bevételi előirányzatainak emelése, ami számunkra a költségvetési törvénytervezetben most megjelenik.
S még egy megjegyzést már csak az előző vitához kapcsolódóan is hadd tegyek meg! Ha a kormányzat az adóbevételeit akarja növelni, illetve a mozgásterét akarja bővíteni, akkor vezesse be az online pénztárgépeket a kaszinókba. Hallhattuk az előző vitában is, hogy mennyi adóbevételtől esik el a kormányzat nyilvánvalóan és egyértelműen azáltal, hogy hagyja a feketegazdaságban ezt az egész iparágat. Vélhetően sok tízmilliárdról beszélhetünk, ami aztán egy liechtensteini, curaçaói, delaware-i vagy isten tudja, hogy milyen offshore számlán landol, hiszen tudjuk, hogy Andy Vajnának minden termelő vállalkozása - a veszteségesekről nem beszélek, mert azok nyilvánvalóan és egyértelműen Budapestre vannak bejegyezve, de ami nyereséges vállalkozása, az mind - offshore cégbirodalomként működik. Tehát ha önök a magyar gazdaságot valójában fehéríteni akarják, akkor kérem, hogy ezt tegyék meg, és legyen is egy költségvetési megalapozó indítvány, hogy önök ezt bevezetik.
(17.00)
A továbbiakban különböző pontokat szeretnék említeni, mert számtalan pont van; van olyan, amivel kapcsolatban megjegyzésünk, illetve vitánk volna.
Rögtön szeretném azzal kezdeni, mert szerintem ez az egyik legfontosabb pont, hogy a kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok plusz 5 milliárd forintot fognak kapni. Ezzel kapcsolatban itt van már előttem egy módosító indítvány, azt kérem, hogy a kormányzat gondolja át ezt az egész költségvetési sort, és nemhogy még plusz 5 milliárddal segítse meg Rogán Antal propagandaminisztériumát, hanem a teljes erre szánt 20 milliárdos keretet vegyük el és szüntessük meg. Már csak azért is, mert itt az előbbiekben is volt arról szó, hogy a nemzetgazdaság jelenleg nincs abban az állapotban, hogy bizonyos munkavállalók bérét emelje, és majd ha lesz olyan állapotban, akkor meg fogják emelni.
Államtitkár úr azt is hozzátette, hogy egyébként 860 ezren állnak teljes egészében Magyarországon alkalmazásban munkavállalók, akik az államtól kapják a pénzüket. Ebből, ha jól értettem… Bocsánat, állami vállalatnál dolgozók? Most mindegy, mondjuk, milliós tétel. Ebből 550 ezer ember fog jövőre több pénzt kapni. Igen, államtitkár úr, de valljuk be, hogy valójában az e mögött lévő valóság gyakorlatilag nagyon is tragikus. Mert arról szól a történet, hogy például a közalkalmazottak esetén, akik a közalkalmazotti bértábla alapján kapják a fizetésüket, jelenleg ebben az évben a kétharmada - vagy kicsit több mint kétharmada, ha az összes fizetési fokozatot és fizetési kategóriát nézzük - garantált bérminimumot, illetve minimálbért kap. Ha ez növekszik, akkor lehet, hogy már jövőre még több ember fog garantált bérminimumot, illetve minimálbért kapni. Bocsánat, hozzáteszem, nem, mert az első, az A) osztályhoz tartozók mindegyike. Tehát aki elkezdte a munkát, és aki már 40 éve dolgozik, az is ugyanúgy a minimálbért kapja csak meg. Tehát valóban növekszik az ő bérük, de azért erre egy kormányzat, ne haragudjon, de ne legyen büszke! Ha én átmegyek a határ másik oldalára, és Ausztriában diplomásként paradicsomot szedek, akkor többet fogok keresni, mint ha itthon, Magyarországon, mondjuk, tanár lennék vagy közalkalmazott vagy köztisztviselő. Tehát ez szerintem nem lehet büszkesége. Sőt, továbbmegyek: az egykori Ceauşescu mai Romániájában a következő év tekintetében durván meg fogják emelni az állami fizetésből élő emberek bérét. Olyannyira, hogy ha végignézzük a számokat, bizony ők jelentősen többet fognak keresni. Mondjuk, az orvosok kétszer-háromszor annyit fognak keresni, mint a Magyarországon dolgozó orvosok. Hát, ha valami, akkor azért az már szégyen, hogy inkább megéri majd egy magyar orvosnak átmennie Romániába dolgozni, mint hogy a korábbi áramlást fenntartani, hogy Romániából jönnek Magyarországra orvosok dolgozni! Az sem jó állapot nyilván, mert mindenki a saját hazájában dolgozzon, de jelenleg azt kell megéljük majd, hogy megfordul ez a trend. Tehát amiről ön beszélt, hogy ennek az 550 ezer embernek növekedni fog a fizetése, amögött valójában ez van.
És nem igaz az tehát, hogy ne lenne meg a magyar költségvetésben már most is, hát még ha ezeket a plusztételeket megemeljük a kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatban, hogy ne lenne meg a fedezete, mondjuk, a köztisztviselői alapilletmény növelésének. Igenis megvan a fedezete. Ott van. Csak nem plakátkampányra, vagy nem tudom, micsodára kell, vagy ilyen levélben kiküldött propagandanyomtatványokra kell költeni a pénzt, hanem oda kell adni munkabérben az embereknek. Ilyen egyszerű!
Aztán, továbbmenve, a minibölcsőde kérdése itt az előbb fölmerült. Igen, valóban, ha kötelező önkormányzati feladatot fogalmazunk meg, akkor illik hozzá odaadni a feladatfinanszírozási támogatást. A minibölcsőde kötelező önkormányzati feladattá válik, abban az esetben, feltételekkel, ha kellő számú szülő kéri, és így tovább. Azt gondolom, hogy ez a sor, amit önök ide betettek, hogy összesen 800 millió forintot szánnának erre a feladatra, az egész ország tekintetében vajmi kevés. Úgy, hogy emellett kikötik, hogy maximum 10 millió forint lehet a pályázható összeg egy település részéről. Hát, egy 10 millió forintos keretösszegből Magyarországon egy önkormányzat, de azt hiszem, egy egyszerű magyar család is maximum a családi házát tudja egy vagy maximum két szobával bővíteni, nemhogy egy önkormányzati intézményt tudjanak létrehozni. Úgyhogy javasoljuk ennek a keretösszegnek is és a teljes előirányzati összegnek is a jelentős emelését.
Ehhez kapcsolódik még a kistelepülési önkormányzatok fejlesztési igényeire szánt 2 milliárd forint. Na most, nemrégiben, ugye, amikor a vidékfejlesztési programok pályázatai nagyjából lezárultak, akkor jelent meg, hogy összességében nyolcszoros, bizonyos feladatok tekintetében nyolc-tízszeres igény érkezett be a Miniszterelnökséghez. Például pont önkormányzatok részéről a településképet javító fejlesztések kapcsán jelentős kerettúllépés van. És nem fogják tudni nyilván mindegyik pályázatot pozitívan elbírálni, még akkor sem, ha egyébként formailag helyesen lettek beadva, mert nincs rá elegendő összeg.
Ehhez képest ez az összesen 2 milliárd forint, azt gondolom, nagyon szerény összeg. A „Modern városok” programja mellett javasoljuk végre a modern falvak programjának is a beindítását, mert a magyar vidék életképessége nélkül nem lehet egy életképes, élhető, boldog és büszke Magyarországot teremteni. Tehát azt gondolom, ez a 2 milliárd forint messze nem elegendő arra, amire egyébként szánnák. A feladat maga, az elképzelés jó, csak az összeg nevetségesen kevés, ne haragudjon, ezt kell mondjam.
Itt az előbb Hargitai képviselőtársunktól elhangzott, hogy valami településképre is szánnak valami pénzt. Akkor elmondanám, hogy miről szól ez a történet. A településképi törvény alapján mindenkinek arculati kézikönyvet kell megcsinálni szeptember 30-ig. Tehát ez év szeptember 30-ig. Na most, ha minden társadalmi egyeztetést, szakmai egyeztetést és az azokkal kapcsolatos határidőket be akarjuk tartani, akkor februárban el kellett kezdeni ennek a dolognak az előkészítését és megvalósítását azért, hogy utána az arculati kézikönyvből egy valóban megalapozott rendelet lehessen.
Ehhez képest, azt gondolom, hogy amit önök erre a feladatra szánnak úgy, hogy még csak nem is kapja meg minden település ezt a bizonyos 1 millió forintot, hiszen adóerő-képességhez szabják, és a 32 ezer forint/fő adóerő-képesség fölötti települések egyáltalán nem is kapnak ebből a keretösszegből, és azt hiszem, 2,8 milliárd van rá szánva országosan, ez messze nem elegendő. Az 1 millió forint sem elegendő. Egy kisebb városka esetében ez csak az arculati kézikönyv tekintetében 5-6 millió forint alsó hangon. Azt gondolom, ha mi komolyan vesszük az arculati kézikönyv szerepét a magyar településkép védelmében, és nem azt akarjuk, hogy egy okostelefonnal csináljon valaki egy fotósorozatot, és abból szerkesszenek valami kis kiadványszerűséget, hanem valóban azt gondoljuk, hogy ennek komoly szabályozó feladata kell legyen, akkor ezt a keretösszeget meg kell emelni.
Az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás összege is változik. Ebben a kérdéskörben, azt gondolom, nagyon egyértelműen megfogalmazta a Jobbik Magyarországért Mozgalom, hogy az egész fogalmat, tehát az önkormányzati szolidaritási hozzájárulást mi alaptörvényellenesnek ítéljük meg. Miért? Azért, mert az önkormányzatok saját bevételét vonja el. Ugye, az történt, hogy a köznevelési törvény értelmében először csak az iskolák fenntartását vonták el az önkormányzatoktól, majd utána a működtetésüket is elvonták. Igen, tehát a feladatot elvették az önkormányzatoktól, de hát még a pénzt is.
Ez így nem működik. Mert a saját bevétel feladata a törvény szerint arról szól, hogy az önkormányzat kötelező feladatait fedezze, amit kiegészít a központi költségvetésből kapott támogatás. Államtitkár úr, most szó szerint idéztem a törvényt. Emellett azt is kimondj az Mötv., hogy valóban, a két alrendszer kapcsolódik egymáshoz, tehát az önkormányzati és a központi alrendszer, de csak úgy, amennyiben a központi költségvetés támogatja az önkormányzati alrendszert.
(17.10)
Ez benne van az Mötv.-ben. Ezt a kétharmados törvényt önök fogadták el. Tehát nem olyan értelemben van kapcsolat a kettő között, hogy létezhet ilyen értelmű megadóztatás vagy elvonás. Ez alaptörvényellenes. Én nagyon remélem, hogy előbb-utóbb az Ab ezt ki is fogja mondani, tehát az egész sor törlését kívánjuk javasolni.
A Nemzeti Filmalap kapcsán hadd mondjam el, hogy én azt gondolom, hogy akkor érdemelnek plusztámogatást, ha majd Andy Vajna az offshore cégeinek a nyereségeiből a támogatásokat gyűjtő letéti számlára, amit ugye, a Filmalap kezel, befizet pénzt. Tehát amikor befizet 2,4 milliárd forintot Andy Vajna erre a gyűjtőszámlára, akkor megérdemli, hogy plusz 2,4 milliárd forintot kapjon a központi költségvetésből, de addig semmiképpen.
És még egy dolgot szeretnék elmondani: 25 milliárdos beruházás-előkészítési alap, kitűnő gondolat. Hadd tegyem hozzá, hogy én már rögtön elmondom most, hol lenne ennek a helye: a 3-as metrón éves szinten 150 millió utazás történik, hatalmas szám. Tudjuk, hogy gyakorlatilag életveszélyes állapotban van. A beérkezett ajánlati összegek 30 milliárddal többet tartalmaznak, mint amit a KIOP-ból a kormányzat fedezni kíván. Miért ilyen magasak az ajánlatok? Én is utánajártam, hogy vajon miért. Azért, mert annyira kockázatosnak tartják ezt az egész beruházást az ajánlattevők. Mert hosszú ideig tart, mert annyira bizonytalan a gazdasági környezet, mert annyira bizonytalan maga a műszaki állapota annak az infrastruktúrának, amit fel kell újítaniuk, hogy ezért tettek ilyen magas ajánlatokat. Ha ezt a kormányzat nem biztosítja, például ilyen alapokon keresztül, akkor nem fog megvalósulni az 3-as metró újjáépítése, a fejlesztésről, a vonal bővítéséről már nem is beszélve.
Tehát ez mindenképpen szükséges pluszköltség. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
